Prága ICDS-2015 – International Coeliac Disease Symposium

Dr. Juhász Márk és Dr. Kocsis Dorottya részt vettek az idén Prágában megrendezett 16. International Coeliac Disease Symposium (ICDS) rendezvényen, amelyről egy rövid összefoglalót küldtek szerkesztőségünk részére:

Ez évben már 16. alkalommal került megrendezésre az International Coeliac Disease Symposium (ICDS), melynek az idén Prága adott otthont.

A konferencián a coeliakiával, és a gluténfüggő kórképekkel kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeit a téma neves szakértői ismertették.

A szimpóziumon belül külön szekciót szenteltek az új entitás, a nem-coeliakiás gluténszenzitivitásról eddig rendelkezésünkre álló ismeretek bemutatásának.

A nem-coeliakiás gluténszenzitivitás, mint önálló kórkép a 2011-es londoni konszenzus konferencián került leírásra. Az ezt követő két, 2012-es müncheni, és 2014-es salernoi konferencián is az itt megfogalmazott definíciót fogadták el:

Nem-coeliakiás gluténszenzitivitás (Non-celiac Gluten Sensitivity NCGS):

gluténfogyasztás hatására jelentkező immunológiai, morfológiai, illetve tüneti megnyilvánulás, olyan egyéneknél, akiknél a coeliakia, és/vagy búzaallergia diagnózisa kizárható. Az emésztőszervi (intestinális) és általános (extraintestinális)tünetek gluténmentes diétára megszűnnek/javulnak.

A leggyakoribb emésztőrendszeri panaszok: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, szorulás, váltakozó széklethabitus, hányinger, illetve refluxos tünetek. Az általános (extraintesztinális) tünetek közül a rossz közérzet, fáradtság, fejfájás, szorongás, tompultság, végtagzsibbadás, ízületi és izomfájdalom, bőrkiütés, fogyás, depresszió megjelenését írták le NCGS-ben.

A gluténfogyasztás és a panaszok megjelenése között eltelt idő általában rövid, a tünetek néhány órán vagy egy-két napon belül jelentkeznek, és a glutén elhagyását követően gyorsan megszűnnek.

Az NCGS gyakoriságát felmérő vizsgálatok nagy szórást mutatnak, de az már tisztán látszik, hogy

az NCGS feltételezett előfordulása lényegesen meghaladja a coeliakia 1%-os átlagos gyakoriságát.

A nem-coeliakiás gluténszenzitivitás elnevezés még vita tárgyát képezi, mivel feltételezik, hogy a kórkép kialakulásában a glutén mellett más ún. nem glutén fehérjéknek (pl. Amiláz-tripszin inhibitorok) és a búzafélékben nagy mennyiségben megtalálható fermentálódó oligo- , di-, monoszacharidoknak és polyoloknak is szerepe van. Javasolták a terminológia Nem-coeliakiás gluténszenzitivitás-ról, nem-coeliakiás búza szenzitivitás-ra (Non Celiac Wheat Sensitivity, NCWS) történő megváltoztatását. Ugyanakkor ez a változtatás kizárna olyan, a kórkép kialakításában szintén szerepet játszó gabonaféléket, mint az árpa vagy rozs, így jelenleg a 2011-ben elfogadott NCGS elnevezés van továbbra is érvényben.

Számos kutatás folyik annak érdekében, hogy a coeliakiához hasonlóan NCGS-ben is rendelkezésre álljon a diagnózist segítő, vérből vagy biopsziás mintából kimutatható, egyértelmű biológiai marker. Jelenleg ilyen specifikus szerológiai, illetve szövettani eltérést nem sikerült azonosítani NCGS-ben, ezért a diagnózis felállítása a klinikai tüneteken és egyéb betegségek kizárásán alapszik.

A diagnózis alapját a fent felsorolt gluténbevitelre jelentkező tünetek jelentik, melyek a gluténbevitel felfüggesztését követően megszűnnek, ismételt gluténbevitel során újra megjelennek. Szintén alapvető fontosságú, a coeliakia fennállásának szerológiai (vérvétel) és duodenumból vett, szövettani mintavétel útján történő kizárása, illetve búzaallergia kizárása vérből történő specifikus IgE antitest kimutatás és/vagy allergiás bőrteszt segítségével.

Mivel az NCGS-re jellemző tünetek jelentős átfedést mutathatnak egyéb gyomor-bélrendszeri kórképekkel, mint az irritábilis bél szindróma (IBS), laktóz intolerancia, fruktóz (gyümölcscukor) intolerancia, kontaminált vékonybél szindróma (small intestinal bacterial overgrowth, SIBO), szükséges a felsorolt kórképek irányába is kizáró vizsgálatokat végezni. A laktóz, fruktóz intolerancia és a kontaminált vékonybél szindróma kivizsgálása, non-invazív (megterhelő beavatkozást nem igénylő) módon ún. H2-kilégzéses teszt formájában elvégezhető.

Folyamatban van egy egységes, a napi klinikai gyakorlatba beilleszthető nem-coeliakiás gluténszenzitivitás diagnosztikai lépéseit leíró protokoll megalkotása is.

Az NCGS tüneteinek kezelése a coeliakiához hasonlóan a gluténmentes diétán alapszik.

Ugyanakkor az eddigi vizsgálatok alapján az NCGS betegek esetében nem szükséges a diéta szigorú betartása, egyénenként változó mértékben képesek tolerálni a gluténbevitelt, amely ellentétben coeliakiás betegekkel nem okoz maradandó egészségkárosodást.

A nem-coeliakiás gluténszenzitivitással kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében további vizsgálatok szükségesek, melyek elvezethetnek minket a kórkép kialakulásának, pathomechanizmusának, klinikai viselkedésének jobb megértéséhez, biztos diagnosztikai módszerek kialakításához.

Kocsis Dorottya                                                                                dr.Juhász Márk PhD

Phd hallgató                                                                                      egyetemi adjunktus

Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika
1088 Budapest, Szentkirályi u. 46.

Csatlakozzon Ön is a magyarországi NCGS kérdőíves kutatásához!

A hazánkban jelenleg folyamatban lévő, az összes orvostudományi egyetem gasztroenterológiai centrumainak részvételével zajló, a  NCGS – nem-coeliakiás gluténszenzitivitással kapcsolatos kérdőíves vizsgálatról az alábbi linken olvashat: NCGS Kutatás

Kapcsolódó bejegyzések:

FELHÍVÁS Nem-cöliákiás gluténszenzitivitás (NCGS) kérdőíves vizsgálata

Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinikájának Endoszkópos laborjában és a járóbeteg gasztroenterológiai szakrendelésén kérdőíves vizsgálatot kezdtek. Vegyen részt Ön is az...

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS

Egyre többet lehet hallani az NCGS -ről, ami a Nem Cöliákiás Glutén Szenzitivitás rövidítése azaz nem cöliákiás gluténérzékenység. Hasonló tünetek...