Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

A gluténérzékenység

Hasfájás és puffadás a jellemző tűnete a gluténérzékenységnek közismertebb, de már már elavult nevén a lisztérzékenységnek, ami egy autoimmun betegség.

Teljes élet gluténérzékenyen is

A gluténérzékenység egy súlyos betegség, amely minden hetvenötödik európai embert érint valamilyen formában (családi, ismeretségi körét is figyelembe véve), a nők körében gyakoribb lehet a megjelenése.
Sokan nincsenek tisztában az állapotukkal, mert a jellemző tünetek nem jelentkeznek náluk erőteljesen.

Hosszútávon a gluténérzékenység komoly betegségeket okozhat

Hosszú távon a betegség azonban komoly felszívódási zavarokat is okozhat, ezért gyanú esetén feltétlenül diagnosztizálni kell. A betegség kezelése gluténmentes diétával történhet, amelyet egész életünkben követnünk kell.
Szerencsére azonban a gluténérzékenyek a búzát helyettesíthetik gluténmentes gabonákkal, ehetnek maglisztekből készült péksüteményeket, illetve számtalan más, glutént biztosan nem tartalmazó élelmiszerből állíthatnak össze változatos étrendet.

Mi az a gluténérzékenység?

Több néven is ismert a betegség:

  • “lisztérzékenység”
  • gluténérzékenység
  • gluténintolerancia
  • glutén-szenzitív enteropátia,
  • cöliákia vagy coeliákia

De bárhogy is nevezzük a gluténintolerancia egy autoimmun betegség, amely a gluténre, azaz a sikérfehérjére való érzékenységet jelöli.
A lisztérzékenység nem használható szinonimaként a betegségre, ugyanis a reakciót kiváltó glutén nem csak a gabonalisztekben van jelen.
Nem megfelelő a gabonaallergia megnevezés sem, ugyanis az egy másik egészségügyi problémát jelöl.

A coeliakia tüneteit Aretaiosz görög orvos írta le először, tőle származik az elnevezése is.
A cöliákia szó az ógörög ’has’ jelentésű koiliából ered. Első modern kori betegség leírója Samuel Gee angol gyermekorvos volt, aki 1888-ban írta le egy a kisgyermekeknél tapasztalható emésztési zavarként.

A döntő felfedezést a holland Van Dicke tette. Megfigyelte, hogy a második világháború alatt, amikor nem volt kenyér, a betegek tünetei enyhültek, a háború után pedig ismét fellángoltak.
1950-ben írta le tanulmányában a betegség és a gabonaneműek fogyasztása közötti összefüggést. A glutént a betegség kiváltó tényezőjeként Henri Willem Dicke azonosította.

A gluténérzékenység gyakorisága

A gluténintolerancia gyakorisága a világban nagyon változó. Magyarországon 100 emberből 1-2-él van jelen a betegség, de csak a betegek egyötöde van vele tisztában.
Bár glutén nem csak a gabonában található, elsősorban a gabonafogyasztó társadalmakat érinti a probléma, a természeti népeknél például ismeretlen. A betegség a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, és két korcsoport fokozottan érintett: a csecsemők, illetve a 30-40 évesek.
A betegség világnapja május harmadik vasárnapján van.

A “lisztérzékenység” helyesebben gluténérzékenység típusai

A gluténérzékenységnek négy típusa van:

  1. látens gluténérzékenység

    A latens coeliakiában szenvedők szintén gluténérzékenyek, de a vizsgálat idején még nincsenek panaszaik, bélbolyhaik épek.
    Ez a csoport szűrő- és genetikai vizsgálatok kapcsán vált ismertté.

  2. csendes gluténérzékenység

    Csendes cöliákiáról akkor beszélünk, mikor látszólag még nincs tünet, de a szervezetben már zajlik a károsító immunfolyamat, kimutatható a vékonybélbolyhok átépülése.

  3. aktív gluténérzékenység

    Az aktív gluténérzékenység pedig a zavaró tünetekkel járó, kimutatható betegség.