Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

Mivel mutatható ki a cöliákia? Melyik gluténérzékenység vizsgálat mikor alkalmazható?

Avagy mit mutatnak a gluténérzékenység (cöliákia, “lisztérzékenység”) irányában végzett vizsgálatok?

Cöliákia vizsgálat genetikai módszerrel

gluténérzékenység vizsgálat

A gluténérzékenységre való hajlamot, genetikai fogékonyságot mutatja ki. Amennyiben a teszt negatív, szinte száz százalékos biztonsággal kimondható, hogy a vizsgált személy nem lesz gluténérzékeny.

A vizsgálat szájnyálkahártya törletből történik. Ha a levett mintából a humán leukocyta antigén (HLA) géncsalád két tagja, a DQ2 és a DQ8 genotípusok, kimutatható, akkor igazolható a hajlam a cöliákiára, felnőtt, és gyermekkorban is.

A cöliákia tünetei bármely életkorban megjelenhetnek, ha napi szinten normál mennyiségű gluténtartalmú élelmiszert fogyaszt valaki. A géneket a lakosság kb. 40%-a hordozza, de előfordulhat az is, hogy a genetikai hajlam (génhordozás) ellenére az érintettnél egész élete során sem alakul ki a gluténérzékenység – ezért, tünetek hiányában, nem kell gluténmentesen étkezni.

Fontos tudni, ki kell hangsúlyozni, hogy a vizsgálat idején fennálló (aktív) cöliákia kimutatására nem alkalmas a genetikai vizsgálat, kizárólag a hajlamot, a génhordozást mutatja ki.

Pozitív esetben, további vizsgálatokat kell végezni, vértesztet, vékonybél biopsziát, legfőképpen azoknál, akiknél tünetek is vannak.

Kiknek ajánlható a vizsgálat

  • Családi halmozódás esetén (ha a családban van egyenes ágon gluténérzékeny).
  • Gluténérzékenységhez társulható betegségek (pl. 1-es típusú cukorbetegség, más autoimmun betegségek, stb.) esetén.
  • Bármely esetben, ha felmerül a cöliákia gyanúja.

Ha valaki szeretné tudni, hajlamos-e a gluténérzékenységre.

A genetikai szűrést magán laboratóriumokban lehet elvégeztetni.

A vizsgálat időpontjában fennálló cöliákia vizsgálata – vérvizsgálat

gluténérzékenység megállapítása vérvizsgálattal

gluténérzékenység megállapítása vérvizsgálattal

Kizárólag gluténtartalmú – búza, árpa, rozs  – vagy ezek származékait tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása mellett lehet diagnosztizálni a vizsgálat időpontjában fennálló cöliákiát.

A gluténérzékenységnek számos tünete lehet, a jellegzetesebb emésztőszervi tünetektől kezdve az általános, más betegségekre jellemző panaszokig. Ez lehet pl. laktózérzékenység, de számos esetben emésztőrendszeri tünetek nem is jelentkeznek, viszont más nem jellemző “különös” tünet igen. Ezekről korábbi cikkeinkben részletesen írtunk.

Öndiagnózis alapján, hosszabb, rövidebb ideig tartott gluténmentes diéta esetén a fennálló felszívódási zavar nem mutatható ki.
Fontos, hogy a vizsgálatok előtt nem szabad diétázni, hagyományosan kell étkezni. Aki már kihagyta a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből, annak vissza kell azokat építenie. A tünetek erőssége, és változatossága határozza meg, hogy mennyi időre. Ez lehet 1 – 3 hónap is.

A diagnózis felállítására első lépésként a gasztroenterológus vérvizsgálatot végeztet el, a gluténérzékenységre jellemző diagnosztikus teszteket.

Otthon elvégezhető patikai gyorsteszt

A patikákban kapható lisztérzékenység (cöliákia) gyorstesztek eredményére sem lehet teljes mértékben támaszkodni.

  • Ha negatív eredményt mutat a teszt, de a tünetek fennállnak, szakorvoshoz kell fordulni kivizsgálásra (vérteszt, biopszia), még lehet a diagnózis liszérzékenység vagy akár ételallegria is (búzaallergia – ami nem azonos a cöliákiával)
  • Pozitív eredménykor is fel kell keresni a gasztroenterológust a további vizsgálatok miatt, mert csak a teszt alapján nem állapítható meg a cöliákia pontos diagnózisa és kapjuk meg a BNO kódot

Mi az ami egyáltalán nem alkalmas a cöliákia kimutatására?

  1. Étel intolerancia teszt illetve az étel allergia vizsgálatok – igaz vérből végzik – mégsem a cöliákia paramétereit vizsgálják, így azok alkalmatlanok a diagnosztizálására.
  2. Egyéb alternatív gyógyászat keretén belül hirdetett vizsgálatok sem alkalmazhatóak a cöliákia diagnosztizálására, ilyenek:
    • íriszdiagnosztika
    • biorezonancia
    • Vega teszt
    • stb.

    Ezeket felesleges és veszélyes is elvégeztetni, mert “eredmény” alapján megkezdett diéta ellehetleníti a valós és alkalmas vizsgálatok elvégzését is!

Miért fontos szakorvos (gasztroenterológus) által kiadott diagnózis?

  • Első és legfontosabb: megnyugtató diagnózis, csak a gasztroenterológus szakorvos adhat ki.
    Sokszor mire a beteg korrekt diagnózist kap hónapok évek telnek el, mert a tünetek észlelésekor nem a megfelelő orvoshoz fordult és/vagy nem a szükséges vizsgálatoklat végeztette el esetleg diétába kezdett és így félrevezető diagnózist kapott.
  • Ami anyagilag sem elhanyagolható!
    A betegségre adott BNO kódot szakorvos állapíthatja meg. Csak ez alapján vehető igénybe az  adókedvezmény. (2021-től adóalap csökkentő tétel)
    Ez havonta kb. a mindenkori minimálbér 5%-nak megfelelő összeg. Ez éves szinten több tízezer forintot is jelenthet.
cöliákia vizsgálat endoszkópos torony

cöliákia vizsgálat, endoszkópos torony biopsziához

Szövettani vizsgálat – vékonybél biopszia – gasztroenterológiai szakrendelésen, beutalóval

Amennyiben az eredmény alapján a cöliákia fennállása valószínűsíthető, a következő vizsgálat a vékonybél biopszia (szövettani vizsgálat), amit gasztroszkóppal végeznek el.

A bélnyálkahártya elváltozásai alapján állapítják meg, hogy a vékonybél felső részén lévő bélbolyhok (a tápanyagok felszívódásának helye) milyen állapotban vannak, mennyire sorvadtak el, vagy épek-e.

Gyermekek diagnosztizálása

Gyermekeknél kb. 2,5 – 3 éves korban diagnosztizálható a cöliákia (két vérvétellel, és biopsziával). A gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése után, általában 14-18 hónapos korban jelentkeznek a tünetek, de legkésőbb 3-5 éves korig. A második vérvétellel a cöliákia antitest pozitivitást kell megerősíteni. Amennyiben TGA IgA szint meghaladja a normál érték tízszeresét, a biopsziát el lehet hagyni, felállítható a diagnózis.

A két vizsgálat (vérvétel, biopszia) csak akkor értelmezhető, illetve csak akkor lehet felállítani, vagy kizárni a gluténérzékenységet, ha a vizsgált személy még nem tért rá a gluténmentes diétára.

Nógrádi Katalin dietetikus

2021.02.21.



Kapcsolódó bejegyzések:

Személyi kedvezmény 2021 - hogy érvényesíthető a havi 8400 Forint?
Személyi kedvezmény 2021 – hogy érvényesíthető a havi 8400 Forint?

Ön igénybe veszi a gluténérzékenyeknek járó személyi adókedvezményt? NAV tájékoztató. Van BNO kódja és igazolása a betegségrő? Mikor és kinek...

Gluténmentes akciós lista 2021 március
Gluténmentes akciós lista 2021 március

Pénztárca kímélő gluténmentes termékek máskor? Innen indulhat! FIGYELEM: Ha a pénztárca kímélő gluténmentes termékek listája tartalmazhat olyan terméket, ami nem...

Gluténérzékenyek adókedvezményének változásai - 2021
Gluténérzékenyek adókedvezményének változásai – 2021

2021-ben jelentősen megváltozott a gluténérzékenyeknek járó adókedvezmény számítási módszere és a minimálbér emelkedésével valemennyivel több is lett.

Vékonybél-biopszia és Marsh-féle szövettani vizsgálat
Vékonybél-biopszia és Marsh-féle szövettani vizsgálat

Marsh-féle szövettani vizsgálat eredményeinek értelmezése. Bélbiopszia eredmény kiértékelése Marsh besorolás szerint

A cöliákia és különös tünetei 2 - fáradtság, hajhullás
A cöliákia és különös tünetei 2 – fáradtság, hajhullás

A gluténérzékenység tünetei lehetnek a megszokott emésztési tüneteken kívül a krónikus fáradtság és a különböző hiánybetegségek is. Hajhullás, vitaminhiány, vashiány....

A cöliákia és különös tünetei - 1 - migrén
A cöliákia és különös tünetei – 1 – migrén

A gluténérzékenység tünetei mellett számos olyan kevésbé jellemző tünet is utalhat a cöliákiára, mint pl. a migrén. Sokszor az atipikus...

, , , , , , , ,