A cöliákia és a gyulladásos bélbetegség (IBD) társult megjelenése

A coeliakia és a gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD) társult megjelenése

Mindennapi klinikai munkánk során figyeltünk fel a coeliakia és a gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD) megjelenésére ugyanannál a személynél, ezt nevezik a coeliakia és az IBD társulásának. Ezen asszociációval kapcsolatos bővülő ismereteinket foglaltuk össze abban a közleményben, mely egy magasan jegyzett nemzetközi tudományos folyóiratban, a BMC Gastroenterology-ban került elfogadásra és megjelenésre.

A közlemény ún. open access, tehát szabadon, előfizetés nélkül, minden érdeklődő számára elérhető a http://www.biomedcentral.com/1471-230X/15/141 url-n keresztül.

A közlemény rövid magyar nyelvű összefoglalása:

A gyulladásos bélbetegség prevalenciájának vizsgálata coeliakiás centrum betegei között

Kocsis Dorottya ¹, Tóth Zsuzsanna ², Csontos Ágnes Anna ¹, Miheller Pál ¹, Pák Péter ³, Herszényi László ¹, Tóth Miklós ¹, Tulassay Zsolt ¹, Juhász Márk ¹

¹Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika

²Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet

³ Vaszary Kolos Kórház Esztergom

Háttér és célkitűzés: A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropathia) és a gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD) a gasztrointesztinális rendszer krónikus gyulladásával járó megbetegedései. Mindkét betegség kialakulásának hátterében egyaránt azonosíthatóak genetikai, immunológiai és környezeti faktorok.

A coeliakia az európai lakosság mintegy 1-1,5%-át érintő immunmediált szisztémás kórkép, melyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa) prolaminjai, leggyakrabban a glutén, idéznek elő genetikailag fogékony egyénekben.

Az IBD két fő típusa, a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa ismeretlen eredetű, a tápcsatornát részben vagy egészben érintő krónikus gyulladással járó kórképek, általános prevalenciájukat Crohn-betegségben 0,1-16/100000 fő, colitis ulcerosaban 0,5-25/100000 főre becsülik.

Genetikai vizsgálatok 4 azonos kromoszómális eltérést azonosítottak a két betegségben. A klinikai tünetek átfedése miatt a két betegség elkülönítése differenciáldiagnosztikai problémát jelent:

Több kutatás is kimutatta, hogy coeliakiás betegekben az IBD közel tízszer olyan gyakran fordul elő, mint az átlagnépességben.

Vizsgálatunk során az IBD gyakoriságát térképeztük fel a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika coeliakiás centrumának betegei között, 15 évre visszamenőleg.

Módszerek:

• A coeliakia diagnózisának felállításához elsőként szerológiai vizsgálatot végeztünk (tTG, EMA). Pozitív szerológiai eredmény esetén a nyombélből szövettani mintavételre, majd a minták Marsh-klasszifikáció szerinti szövettani besorolására került sor.
• IBD kivizsgálása során a klinikai paraméterek mérése, képalkotó eljárások, vastagbéltükrözés és szövettani vizsgálat is történt. Kettős energiájú röntgen abszorpciometriával (DEXA) minden beteg esetében csontsűrűség (BMD) vizsgálatot végeztünk

Eredmények:

• A coeliakiás centrumban gondozott coeliakias betegek közül 8/245 (3,2%) beteg esetében állt fenn társultan IBD (férfi-nő arány 50-50%, átlag életkor 37 év; 6 betegnél Crohn-betegség, 2 betegnél colitis ulcerosa. Egy beteg kivételével mindenkinél a coeliakia diagnózisát követően került felfedezésre az IBD.
• A két diagnózis megszületése között átlagosan eltelt idő 10,7 év volt.
• A coeliakia szerológia minden esetben pozitív volt. Duodenum szövettan többnyire nem mutatott súlyos képet: szövettani minták Marsh-klasszifikáció szerinti: 1/8 M1, 2/8 M2, 3/8 M3a, 2/8 M3b.
• A nyolc IBD-s beteg Montreal-klasszifikáció szerinti megoszlása: 4/6 CD beteg B1 (nonstricturing, nonpenetrating), 2/6 CD beteg B2 (stricturing), 1/2 UC beteg S2 (moderate UC) és egy UC beteg S0 (clinical remission).
• Normál csontsűrűséget 2, osteopeniát 4, és osteoporosist 2 betegnél találtunk.
• Az átlag testtömeg index (BMI) érték: férfiak 22,25 kg/m², nők 20,74 kg/m².

Következtetés:

• A központunkban gondozott coeliakias betegek körében az IBD gyakorisága (3,2%) szignifikánsan magasabbnak bizonyult az átlagnépességhez képest.
• A CeD diagnózisa az esetek többségében megelőzte az IBD diagnózisát.

Mindezek alapján az IBD is a coeliakiával társuló betegségek közé sorolható, azaz úgy tűnik, hogy érdemes lesz a jövőben a coeliakiások körében IBD irányában vizsgálatokat végezni.

Dr. Juhász Márk Ph.D.                                                          dr. Kocsis Dorottya
osztályezető egyetemi adjunktus                                         PhD hallgató
Semmelweis Egyetem                                                           Semmelweis Egyetem
II.sz. Belgyógyászati Klinika                                                II.sz. Belgyógyászati Klinika

Kapcsolódó bejegyzések:

Gluténérzékenységhez társuló Crohn betegség főbb étrendi javaslatai

A gluténérzékenységhez Crohn betegség is társulhat Ilyenkor a gluténmentes diéta mellett, oda kell figyelni e két betegség általános étrendi javaslataira...

Kezeletlen cöliákia hatása és a májműködés zavar

A májműködést is károsíthatja a kezeletlen cöliákia éppen ezért a frissen diagnosztizált gluténérzékenyeknél javasolt a májfunkciós vizsgálatok elvégzése. Illetve ismeretlen...

Bélbiopszia, hogy zajlik a gyomortükrözéses vizsgálat? – Nincs ok a félelemre!

Sokak inkább nem mennek el cöliákia vizsgálatra a gyomortükrözés, bélbiopszia miatt. Félelmük alaptalan. Videóval és képekkel illusztrálva részletesen bemutatjuk a...

Mit ehet és mit nem egy gluténérzékeny? Összefoglaló táblázat.

Tisztázzuk, hogy mit ehet egy gluténérzékeny illetve mit nem ehet egy gluténérzékeny! Sokan nem tudják, hogy nem a lisztre érzékeny,...

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS

Egyre többet lehet hallani az NCGS -ről, ami a Nem Cöliákiás Glutén Szenzitivitás rövidítése azaz nem cöliákiás gluténérzékenység. Hasonló tünetek...

Crohn betegség és a cöliákia – gluténérzékenység

A Crohn betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik fajtája, Tünetei hasonlóak a cöliákiához - gluténérzékenységhez, így diagnosztizálása nehéz, elő is fordul,...