Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

Crohn betegség és a cöliákia – gluténérzékenység

Crohn betegség cöliákia összehasonlítésa

Miben hasonlít és miben különbözik a Crohn betegség és a cöliákia?

A Crohn betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik fajtája, amely tünetei az enyhébbtől egészen az erős fájdalmakig terjednek. Gyakori bélrendszeri panaszok miatt a betegség elkülönítése nehéz más bélrendszert érintő betegségtől, így sokszor a cöliákiával – gluténérzékenységgel is gyakran összetévesztik.

Azért sem elegendő a cöliákia, vagy gluténérzékenység diagnosztizálásakor önmagában csak a szövettani képre hagyatkozni, mert a gyakori hasmenéssel járó Crohn betegség következménye lehet például a vékonybél felszínén található bélbolyhok pusztulása!

A cöliákia diagnózis felállításához ugyanis következő kritériumok szükségesek:

  • antitestek jelenléte a vérvizsgálat során,
  • kóros vékonybél nyálkahártya,
  • klinikai és szövettani javulás a gluténmentes diétára valamint szövettani visszaesés a glutén visszaadását követő két éven belül (utóbbi szükségességét az orvos dönti el a beteg állapotától függően).

Crohn betegség

A Crohn betegség (enteritis regionalis, ileitis terminalis, ileocolitis granulomatosa, segmentalis colitis) a belek kifekélyesedésével járó krónikus gyulladása, amely a bélfal nyálkahártyájának mélyebb rétegeibe is terjedhet (transmuralis) és érintheti a tápcsatorna egész szakaszát, azaz a gyulladás a szájtól a végbélig bárhol előfordulhat.

A Crohn betegség számos szövődménnyel is járhat, ilyenek például:

Crohn betegség összehasonlítása a cöliákiával – gluténérzékenységgel:

Crohn-betegség Cöliákia – gluténérzékenység
Jellemző életkor Bármely életkorban kialakulhat, jellemzően 20-30-as években diagnosztizálják Bármely életkorban kialakulhat, ma már legtöbbször a fiatal felnőtteket és a 60 évnél idősebbeket érinti
A betegség okai
  • Pontosan nem ismert.
  • Kialakulásban szerepet játszhatnak egyes környezeti tényezők, genetikai hajlam, autoimmun folyamatok, immunrendszer gyengülése (vírusos, bakteriális fertőzés következtében)

 

  • Prolaminok, amelyek az autoimmun folyamatot elindítják (búzában, árpában, rozsban találhatóak)
  • Környezeti tényezők
  • Genetikai meghatározottság (HLA DQ2 és/vagy HLA DQ8 antigén)
Tünetek Emésztőrendszeri
(intesztinális)
  • Zsírfényű széklet (steatorrhoea)
  • Hasmenés (éjjel is, ritkán véres)
  • Görcsös alhasi fájdalom
  • Fekélyek
  • Fisztulák
  • Tályogok
  • Zsírfényű széklet (steatorrhoea)
  • Hasmenés
  • Puffadás
  • Hányás
  • Székrekedés
  • Aphták a szájban
  • Fogzománc eltérések
Emésztőrendszeren kívüli (extraintesztinális)
  • Ödéma
  • Vérszegénység
  • Elektrolitzavarok
  • Fogyás
  • Szemtünetek (pl.: gyulladás)
  • Láz
  • Fáradtság
  • Szemgyulladás
  • Különböző bőrbetegségek (erythema nodosum)
  • Ízületi panaszok
  • Ödéma
  • Vérszegénység Elektrolitzavarok
  • Fogyás
  • Gyermekkorban súlygyarapodási, növekedési zavar
  • Fejfájás
  • Hajhullás
  • Töredezett körmök
  • Idegrendszeri tünetek
  • Nőgyógyászati, szexuális problémák (menstruációs zavar)
Általános tünetek
  • Általános fáradtság
  • Ingerlékenység
  • Kedvetlenség
  • Rossz közérzet
  • Étvágytalanság
  • Általános fáradtság
  • Ingerlékenység
  • Kedvetlenség
  • Rossz közérzet
  • Étvágytalanság
Diagnózis
  • Endoszkóppal (jellemzően kolonoszkópia) – vizsgálat előtt 2-3 napig salakanyag szegény diéta
  • Tüneti, családi anamnézis
  • Vérvizsgálat (szerológia) – specifikus antitestek (tTG, EMA, IgG),
  • Szövettani vizsgálat (biopszia)a vizsgálatok előtt a gluténmentes diétát nem szabad elkezdeni!
  • Tüneti, családi anamnézis
Terápia Gyógyszeres kezelés
  • Gyulladáscsökkentők (pl.: Szulfaszalazin)
  • Kortikoszteroid készítmények
  • Antibiotikum
  • Szükség esetén tápszer
  • Gyógyszerek a tünetek enyhítésére, a hiányállapotok kezelésére – orvosi javallatra
  • Tartós gyógyszeres kezelés jelenleg is kutatás tárgyát képezi
Műtét Sérült bélszakasz eltávolítása nem hoz végleges javulást, a betegség a tápcsatorna egész hosszán bármikor manifesztálódhat Nem jellemző
Diéta A diéta a beteg tápláltsági állapotához igazodik általában fehérjebő, keményítő és pektingazdag, vízben nem oldódó élelmi rost szegény, szükség esetén laktózmentes, és egyszerű szénhidrátokban szegény.
Fellángolások idején folyadék-, és elektrolitháztartás rendezése a cél.
Jobb közérzet esetén minél kevesebb megszorítást tartalmazzon az étrend.
Élethosszig tartó teljes gluténmentes diéta, melyről bővebben itt olvashatnak

Amennyiben a fent felsorolt tünetekkel rendelkezik, mihamarabb keresse fel kezelőorvosát. A két betegség elkülönítése sokszor nehéz, de ezt a feladatot hagyják meg orvosuknak, ne végezzenek öndiagnózist.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a gluténmentes diétát a cöliákia diagnózisa nélkül TILOS elkezdeni, mert a cöliákia – gluténérzékenység diagnosztizálását megnehezíti, téves diagnózist okoz!

Kihez fordulhat?

Háziorvosától kérhet beutalót kivizsgálásra, de magán úton térítés ellenében magán diagnosztikai központok is végeznek cöliákia kivizsgálást.

 , ,