A gluténintolerancia diagnosztizálás fejlődésének útja az ókortól napjainkig.

gluténintolerancia diagnosztizálás

Bizony már az ókorban is észrevették, hogy az emberek egy részénél bizonyos ételek fogyasztása panaszokat vált ki, illetve az elhagyásuk tünetmentességet eredményez.
A betegség kialakulásáért felelős ételféleségek kiválasztása évszázadokig kizárólag megfigyelésen alapult, akár a cöliákiában (gluténérzékenység) vagy tejfehérje allergiában, laktózintoleranciában is.

Mire kiderült, hogy mi is a kiváltó élelmiszer, sok próbálkozás miatt, sok idő is eltelt. A gluténintolerancia diagnosztizálás módszereinek fejlődése hosszú folyamaton ment keresztül.

A gluténérzékenység tüneteit Aretaiosz görög orvos írta le először, tőle származik az elnevezése is. A döntő felfedezést viszont a holland Van Dicke tette.

A gluténintolerancia klasszikus tüneteit 1988-ban Samuel Gee ismertette először.

1950-ben fogalmazta meg egy holland gyermekgyógyász, Van Dicke panaszok és a glutén közötti ok-okozati kapcsolat gondolatát, miután észrevette, hogy a második világháború alatt, amikor nem volt elegendő kenyérgabona, így kenyér sem, a betegek tünetei enyhültek. Amikor pedig újból beindult a mezőgazdaság a háború után, újból kenyeret fogyasztottak az emberek, ismét megjelentek a tünetek.

Ekkor írta le egy tanulmányban a betegség és a gabonaneműek fogyasztása közötti lehetséges összefüggést.

A vékonybélbolyhok károsodásának kimutatása

7 évet kellett várni, a vékonybélbolyhok károsodás kimutatási módszerének kikísérletezésére. Az első mintavételt 1957-ben végezték.
A vékonybél károsodásának igazolása, amelyet a tünetek, a kimutatott hiányállapotok alapján régebben csak feltételeztek, az 1960-as évek után vált rutinszerűen elvégezhető, objektív vizsgálattá.
Kiderült, más betegségek (pl.: Chron betegség) hasonló szöveti elváltozást mutat, így a bélbolyhok károsodásnak kimutatása már önállóan nem elegendő a gluténérzékenység diagnózisának kimondásához.

1970-ben állították fel, az első, a gyakorlatban hosszú éveken keresztül alkalmazott nemzetközi konszenzust a gluténérzékenység diagnosztizálásáról.

1972-ben pedig Seah írta le elsőként, hogy a gluténérzékenyek vérében olyan autoantitestek találhatók, amelyek a normál kötőszövet bizonyos alkotórészeivel reagálnak.

A biztonságos gluténintolerancia diagnózis felállítása 3 pontos:

1. A betegség gyanújával kezdődik (tünetek, hiányállapot) +első biopszia mintavétel (bélbolyhok károsodásának igazolása);
2. Eliminációs diéta (a glutén kiiktatása az étrendből) + második biopszia mintavétel (bélbolyhok regenerációjának ellenőrzése);
3. Terhelés (glutén ismételt adása) +harmadik biopszia mintavétel (ismételt károsodás megjelenése).

Szerencsére az elmúlt évtizedek végzett kutatások, és eredményeik köszönhetően a gluténintolerancia diagnosztizálás leegyszerűsödött.
A modern szerológiai vizsgálatok birtokában a diagnózis felállítása gyorsabbá és megbízhatóbbá vált. Ráadásul a gluténintoleranciával kapcsolatos specifikus autoimmun antitestek felfedezése, és a genetikai vizsgálatok alapvetően módosították a betegséggel, és kezelésével kapcsolatos ismereteinket is.

Azóta is az alapos kivizsgálás, és a pontos diagnózis felállítása e legfontosabb feladat, hiszen a betegség egyetlen terápiás eszköze, a gluténmentes diéta.
Öndiagnózis felállításával, inkorrekt tesztekkel végzett „diagnózis”, nem csak hogy feleslegesen túl szigorú étrendet, hanem esetlegesen további tápanyaghiányból eredő szövődményeket is előidézhet (vashiány, csontritkulás, stb….)

Kapcsolódó bejegyzések:

Vékonybél-biopszia és Marsh-féle szövettani vizsgálat

Marsh-féle szövettani vizsgálat eredményeinek értelmezése. Bélbiopszia eredmény kiértékelése Marsh besorolás szerint

Bélbiopszia, hogy zajlik a gyomortükrözéses vizsgálat? – Nincs ok a félelemre!

Sokak inkább nem mennek el cöliákia vizsgálatra a gyomortükrözés, bélbiopszia miatt. Félelmük alaptalan. Videóval és képekkel illusztrálva részletesen bemutatjuk a...

A kezeletlen cöliákia miatt a csontritkulásra is nagyobb esély van!

A kezeletlen cöliákia szövődményeként megjelenő, a felszívódási zavar miatt kialakuló hiánybetegségek egyike lehet a Osteoporosis, vagy csontritkulás is, amely miatt...

Miért kockázatos a kezeletlen cöliákia, gluténintolerancia? – vérszegénység

A kezeletlen cöliákia szövődményeként megjelenhetnek az anémiák, azaz a vérszegénység azon fajtái, mely a felszívódási zavarból alakulhatnak ki, tünetként!