A lisztérzékenység és a női egészséggel kapcsolatos kérdések

A kutatások azt jelzik, hogy a gluténmentes étrenddel megakadályozhatók a lisztérzékenység termékenységre, terhességre valamint a szaporodásra, szaporodási rendszerre kifejtett negatív hatásai

A cöliákia és a termékenység

A lisztérzékenység autoimmun betegség, mely a genetikailag erre fogékony egyéneknél akkor jelenik meg, amikor glutén, egy, a nyugati étrendben általánosan megtalálható fehérje, hatásának vannak kitéve.

Az egyedüli ismert kezelés az egész életen át tartó gluténmentes étrend, amely igen komoly életmódi kihívásokat jelent.

A lisztérzékenység gyakorisága a világ különböző részein és populációi körében változó. Egy USA-ban végzett vizsgálat szerint 2001-ig előfordulása 133 főből nagyjából egy volt ³. Úgy tűnik viszont, hogy a lisztérzékenység aránytalanul nagyobb mértékben sújtja a nőket:  négy betegként diagnosztizált személyből 3 a nő és mindössze egy a férfi ⁴ .

A legáltalánosabb diagnosztikai eszköz jelenleg az immunmarkerekre végzett vérvizsgálat, amit aztán – hogy a diagnózis megerősítsék, bélbiopszia követ.

A lisztérzékenység azonban félrevezető lehet, tünetei ugyanis nagyon változóak. Lényegében az érintettek mindössze 20-50%-ánál vannak felismerhető tünetek, ezért a betegséget néha nem, vagy pedig félrediagnosztizálják ³, aminek következtében néhány betegnél, ahogy Jessicánál is, a diagnózis és a kezelés előtt évekig több szervrendszer károsodik és meddőség következik be.

2014-ben Tersigni és munkatársai egy nagy metaanalízist jelentettek meg a Human Reproduction Update (Emberi Szaporodással Kapcsolatos Legfrissebb Eredmények) c. kiadványban a női szaporodási betegségek és a lisztérzékenység kapcsolatáról.

Az elemzés  bemutatta, hogy az ismeretlen okú meddőségben szenvedőknél ötször nagyobb a lisztérzékenység kockázata, mint a női populációban általában.

A szerzők szerint a lisztérzékenységben szenvedő, tüneteket nem mutató nőknél a terméketlenség lehet az első megjelenő klinikai jel, és diagnózishoz vezethet. A kutatók azt is jelzik, hogy a lisztérzékenységben szenvedő nők termékenységi ideje rövidebb, az első menstruáció későbbi bekövetkezése, a másodlagos menstruáció kimaradás és/vagy a menopauza korábbra  tevődése miatt.

Ugyanakkor nem találtak jelentős különbséget a lisztérzékenységgel diagnosztizált és lisztérzékenységben nem szenvedő nők között, miután a lisztérzékenységgel diagnosztizáltak sikeresen átálltak a gluténmentes étrendre.

Ez jelzi, milyen fontos a nők szempontjából, hogy idejében diagnosztizálják, és kezeljék őket.

Egy nagy svéd kohorsz vizsgálat szerint, amit Zugna és munkatársai jelentettek meg a Gut című folyóiratban 2010 novemberében, a lisztérzékenységben szenvedő illetve nem szenvedő nők termékenységi arányai hasonlóak azt leszámítva, hogy a diagnózis előtti két évben a lisztérzékenységben szenvedő nők termékenysége alacsonyabb volt.

Az Acta Peidatrica 1996. májusi mellékletében megjelentett tanulmányában Sher és Mayberry a lisztérzékenységet és termékenységi időtartamot vizsgálta. Egy eset-kontrol vizsgálatban, mely lisztérzékeny, és ilyen problémában nem szenvedő azonos korú nőket hasonlított össze,

A különbség kisebb lett, amikor a lisztérzékenységben szenvedőket gluténmentes étrenddel kezelték.

Az étrendváltást követően a termékenységi ráta különbsége 0,5-re csökkent a lisztérzékenységben szenvedő nőknél szemben az ilyen problémával nem küzdők 0,7-es értékével.

Röviden: a gluténmentes étrend, úgy tűnik, helyreállítja a fogamzásképességet nagyon sok, sőt, talán a legtöbb meddőséggel küzdő lisztérzékeny nőnél.

Dhalwani és munkatársai egy kitekintést nyújtó vizsgálatot tettek közzé a Gastroenterology 2014. decemberi kiadásában. A vizsgálat közel két és fél millió brit nőt érintett.  Vizsgálatuk kis, ám statisztikailag jelentéktelen különbséget talált a lisztérzékenységben szenvedő és ilyen betegséggel nem küzdő nők között, kivéve a 25-29 éves életkoruk között lisztérzékenynek diagnosztizált nőket. Dalwani teamje hipotézisként elfogadta, hogy a lisztérzékenységgel diagnosztizált nők termékenységi időszaka rövidebb lehet, diagnózisuk ugyanis azt követően születik, hogy fogamzóképes éveik elkezdődtek.

Ezen kívül Moleski és munkatársai egy eset-kontrol retrospektív (történelmi) vizsgálat során, mely 970 nőre terjedt ki, és melyet az „Annals of Gastroenterology” 2015. április-júniusi számában hoztak nyilvánosságra, nem talált jelentős különbséget a lisztérzékenységben szenvedők és egészségesek között a termékenység tekintetében, de azt tapasztalta, hogy kevesebb lisztérzékeny nő szült egy vagy több terhesség után. Ez megint arra utal, hogy a lisztérzékeny nők lerövidült termékenységi időszaka végülis befolyással van arra, hogy a lisztérzékeny nők hányszor esnek teherbe.

Tata és társai egy a Gastroenterology 2005. áprilisi számában megjelent eset-kontrol tanulmányban 1 521 lisztérzékenységben szenvedő nőt hasonlítottak össze 7 732 ilyen betegségben nem szenvedő nővel és megállapították, hogy a lisztérzékeny nők általában később szültek, mint az egészségesek.

Ez mindaddig, míg a lisztérzékenységet nem diagnosztizálják, és kezelik a fogamzóképesség későbbi bekövetkeztének tudható be. Ugyanakkor egyéb tényezők, mint pl. a lisztérzékenységben szenvedő nők magasabb iskolázottsági foka és jobb szociális és gazdasági körülményei szintén szerepet játszhatnak.

Ezen kívül, mikor a kutatók megvizsgálták, hogyan változott a lisztérzékenységben szenvedő nők termékenysége a diagnosztizálás és kezelés után, megállapították, hogy a lisztérzékenységben szenvedők teljes termékenységi idejét (az összes gyermekszülésre alkalmas évet figyelembe véve) ezeknek a nőknek a termékenysége megegyezett az ilyen problémával nem küzdőkével, még a kezeletlen betegeknél is. ugyanakkor megint lehetséges, hogy ezek az eredmények a betegséghez nem kapcsolódó tényezőknek tudhatók be.

A következő oldalon: terhességi komplikációk, lapozzon a 3. oldalra!

Kapcsolódó bejegyzések:

CÖLITÁNYÉR azaz OKOSTÁNYÉR ® gluténérzékenyeknek

Táplálkozz okosan gluténérzékenyen is! Az MDOSZ legújabb táplálkozási ajánlása az OKOSTÁNYÉR ® irányelvei alapján elkészítettük a gluténmentes változatot

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS

Egyre többet lehet hallani az NCGS -ről, ami a Nem Cöliákiás Glutén Szenzitivitás rövidítése azaz nem cöliákiás gluténérzékenység. Hasonló tünetek...

Kezeletlen cöliákia és a vitaminhiány

A vitaminok hiánya más néven vitaminhiány is gyakran előforduló szövődménye a kezeletlen cöliákiának. Oka a kialakult felszívódási zavar, hasmenés. Jelszó:...

Meddőség és a gluténérzékenység kapcsolata

A kezeletlen glutén-intolerancia is lehet meddőség oka! A gluténérzékenység súlyos betegség, amely diagnosztizálása és kezelése (gluténmentes diéta) nagyon fontos....