Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A gluténintolerancia információs portálja.

A lisztérzékenység és a női egészséggel kapcsolatos kérdések

A kutatások azt jelzik, hogy a gluténmentes étrenddel megakadályozhatók a lisztérzékenység termékenységre, terhességre valamint a szaporodásra, szaporodási rendszerre kifejtett negatív hatásai

A cöliákia és a termékenység

Nem sikerül teherbe esni? Gluténérzékenység

A lisztérzékenység autoimmun betegség, mely a genetikailag erre fogékony egyéneknél akkor jelenik meg, amikor glutén, egy, a nyugati étrendben általánosan megtalálható fehérje, hatásának vannak kitéve.

Az egyedüli ismert kezelés az egész életen át tartó gluténmentes étrend, amely igen komoly életmódi kihívásokat jelent.

A lisztérzékenység gyakorisága a világ különböző részein és populációi körében változó. Egy USA-ban végzett vizsgálat szerint 2001-ig előfordulása 133 főből nagyjából egy volt 3. Úgy tűnik viszont, hogy a lisztérzékenység aránytalanul nagyobb mértékben sújtja a nőket:  négy betegként diagnosztizált személyből 3 a nő és mindössze egy a férfi 4 .

A legáltalánosabb diagnosztikai eszköz jelenleg az immunmarkerekre végzett vérvizsgálat, amit aztán – hogy a diagnózis megerősítsék, bélbiopszia követ.

A lisztérzékenység azonban félrevezető lehet, tünetei ugyanis nagyon változóak. Lényegében az érintettek mindössze 20-50%-ánál vannak felismerhető tünetek, ezért a betegséget néha nem, vagy pedig félrediagnosztizálják 3, aminek következtében néhány betegnél, ahogy Jessicánál is, a diagnózis és a kezelés előtt évekig több szervrendszer károsodik és meddőség következik be.

2014-ben Tersigni és munkatársai egy nagy metaanalízist jelentettek meg a Human Reproduction Update (Emberi Szaporodással Kapcsolatos Legfrissebb Eredmények) c. kiadványban a női szaporodási betegségek és a lisztérzékenység kapcsolatáról.

Az elemzés  bemutatta, hogy az ismeretlen okú meddőségben szenvedőknél ötször nagyobb a lisztérzékenység kockázata, mint a női populációban általában.

A szerzők szerint a lisztérzékenységben szenvedő, tüneteket nem mutató nőknél a terméketlenség lehet az első megjelenő klinikai jel, és diagnózishoz vezethet. A kutatók azt is jelzik, hogy a lisztérzékenységben szenvedő nők termékenységi ideje rövidebb, az első menstruáció későbbi bekövetkezése, a másodlagos menstruáció kimaradás és/vagy a menopauza korábbra  tevődése miatt.

Ugyanakkor nem találtak jelentős különbséget a lisztérzékenységgel diagnosztizált és lisztérzékenységben nem szenvedő nők között, miután a lisztérzékenységgel diagnosztizáltak sikeresen átálltak a gluténmentes étrendre.

Ez jelzi, milyen fontos a nők szempontjából, hogy idejében diagnosztizálják, és kezeljék őket.

Egy nagy svéd kohorsz vizsgálat szerint, amit Zugna és munkatársai jelentettek meg a Gut című folyóiratban 2010 novemberében, a lisztérzékenységben szenvedő illetve nem szenvedő nők termékenységi arányai hasonlóak azt leszámítva, hogy a diagnózis előtti két évben a lisztérzékenységben szenvedő nők termékenysége alacsonyabb volt.

Az Acta Peidatrica 1996. májusi mellékletében megjelentett tanulmányában Sher és Mayberry a lisztérzékenységet és termékenységi időtartamot vizsgálta. Egy eset-kontrol vizsgálatban, mely lisztérzékeny, és ilyen problémában nem szenvedő azonos korú nőket hasonlított össze,

lisztérzékenyeknél nem cöliákiások
az első menstruáció ideje 13,6 évesen 12,7 évesen
 menopauza ideje  47,6 évesen  50,1 évesen
szülések átlagos száma 1,9 gyermek 2,5 gyermek

A különbség kisebb lett, amikor a lisztérzékenységben szenvedőket gluténmentes étrenddel kezelték.

Az étrendváltást követően a termékenységi ráta különbsége 0,5-re csökkent a lisztérzékenységben szenvedő nőknél szemben az ilyen problémával nem küzdők 0,7-es értékével.

Röviden: a gluténmentes étrend, úgy tűnik, helyreállítja a fogamzásképességet nagyon sok, sőt, talán a legtöbb meddőséggel küzdő lisztérzékeny nőnél.

Dhalwani és munkatársai egy kitekintést nyújtó vizsgálatot tettek közzé a Gastroenterology 2014. decemberi kiadásában. A vizsgálat közel két és fél millió brit nőt érintett.  Vizsgálatuk kis, ám statisztikailag jelentéktelen különbséget talált a lisztérzékenységben szenvedő és ilyen betegséggel nem küzdő nők között, kivéve a 25-29 éves életkoruk között lisztérzékenynek diagnosztizált nőket. Dalwani teamje hipotézisként elfogadta, hogy a lisztérzékenységgel diagnosztizált nők termékenységi időszaka rövidebb lehet, diagnózisuk ugyanis azt követően születik, hogy fogamzóképes éveik elkezdődtek.

Ezen kívül Moleski és munkatársai egy eset-kontrol retrospektív (történelmi) vizsgálat során, mely 970 nőre terjedt ki, és melyet az „Annals of Gastroenterology” 2015. április-júniusi számában hoztak nyilvánosságra, nem talált jelentős különbséget a lisztérzékenységben szenvedők és egészségesek között a termékenység tekintetében, de azt tapasztalta, hogy kevesebb lisztérzékeny nő szült egy vagy több terhesség után. Ez megint arra utal, hogy a lisztérzékeny nők lerövidült termékenységi időszaka végülis befolyással van arra, hogy a lisztérzékeny nők hányszor esnek teherbe.

Tata és társai egy a Gastroenterology 2005. áprilisi számában megjelent eset-kontrol tanulmányban 1 521 lisztérzékenységben szenvedő nőt hasonlítottak össze 7 732 ilyen betegségben nem szenvedő nővel és megállapították, hogy a lisztérzékeny nők általában később szültek, mint az egészségesek.

Ez mindaddig, míg a lisztérzékenységet nem diagnosztizálják, és kezelik a fogamzóképesség későbbi bekövetkeztének tudható be. Ugyanakkor egyéb tényezők, mint pl. a lisztérzékenységben szenvedő nők magasabb iskolázottsági foka és jobb szociális és gazdasági körülményei szintén szerepet játszhatnak.

Ezen kívül, mikor a kutatók megvizsgálták, hogyan változott a lisztérzékenységben szenvedő nők termékenysége a diagnosztizálás és kezelés után, megállapították, hogy a lisztérzékenységben szenvedők teljes termékenységi idejét (az összes gyermekszülésre alkalmas évet figyelembe véve) ezeknek a nőknek a termékenysége megegyezett az ilyen problémával nem küzdőkével, még a kezeletlen betegeknél is. ugyanakkor megint lehetséges, hogy ezek az eredmények a betegséghez nem kapcsolódó tényezőknek tudhatók be.

A következő oldalon: terhességi komplikációk, lapozzon a 3. oldalra!



Kapcsolódó bejegyzések:

CÖLITÁNYÉR azaz OKOSTÁNYÉR ®  gluténérzékenyeknek
CÖLITÁNYÉR azaz OKOSTÁNYÉR ® gluténérzékenyeknek

Táplálkozz okosan gluténérzékenyen is! Az MDOSZ legújabb táplálkozási ajánlása az OKOSTÁNYÉR ® irányelvei alapján elkészítettük a gluténmentes változatot

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS
Nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS

Egyre többet lehet hallani az NCGS -ről, ami a Nem Cöliákiás Glutén Szenzitivitás rövidítése azaz nem cöliákiás gluténérzékenység. Hasonló tünetek...

Kezeletlen cöliákia és a vitaminhiány
Kezeletlen cöliákia és a vitaminhiány

A vitaminok hiánya más néven vitaminhiány is gyakran előforduló szövődménye a kezeletlen cöliákiának. Oka a kialakult felszívódási zavar, hasmenés. Jelszó:...

Meddőség és a gluténérzékenység kapcsolata
Meddőség és a gluténérzékenység kapcsolata

A kezeletlen glutén-intolerancia is lehet meddőség oka! A gluténérzékenység súlyos betegség, amely diagnosztizálása és kezelése (gluténmentes diéta) nagyon fontos....

, ,