Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

Gluténmentes termékekre vonatkozó jogszabály változás 2016

A „gluténmentes” és „nagyon alacsony gluténtartalmú”

gluténmentes élelmiszerek jogszabály változásmegjelöléssel ellátott élelmiszerek szabályozásában 2016. július 20-tól változás történik.

Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete

  • a csecsemők és kisgyermekek számára készült
  • a speciális gyógyászati célra szánt
  • valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről,

továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről) 2013. július 20-án hatályba lépett, és 2016. július 20-tól kötelezően alkalmazandó.

FONTOS

A gluténmentesség határértéke (max 20 mg. / kg) nem változott, aki cöliákiás (lisztérzékeny) a jövőben is csak a gluténmentesként jelölt termékeket fogyaszthatja!

Ez az új, specifikus csoportoknak szánt élelmiszerekről szóló rendelet megszünteti a különleges táplálkozási célú élelmiszer fogalmát, és új keretet hoz létre, amelynek általános rendelkezései csupán néhány jól ismert és pontosan meghatározott élelmiszer-kategóriára vonatkoznak.

A 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet alapját a 2016. július 20-tól hatályon kívül helyezésre kerülő 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelenti.

Ezentúl nem kell majd bejelenteni az OÉTI részére a gluténmentes élelmiszereket!

Tekintettel a különleges táplálkozási célú élelmiszer fogalom megszűnésére, megszűnik a glutén-érzékenyeknek szánt különleges táplálkozási célú élelmiszerek forgalmazásának bejelentésére vonatkozó kötelezettség.

Jelenleg a „gluténmentes” és „nagyon alacsony gluténtartalmú” állítások használatára vonatkozó szabályokat a 41/2009/EK rendelet határozza meg. E rendelet a fogyasztóknak az élelmiszerek gluténmentességére vagy csökkentett gluténtartalmára vonatkozóan nyújtott tájékoztatást harmonizálja, és egyedi szabályokat határoz meg azon élelmiszerek tekintetében, amelyeket kifejezetten úgy gyártanak, készítenek el és/vagy dolgoznak fel, hogy a glutént tartalmazó egy vagy több összetevőjének gluténtartalmát lecsökkentsék, vagy az ilyen glutént tartalmazó összetevőket helyettesítsék, valamint olyan egyéb élelmiszerek tekintetében, amelyek kizárólag eleve gluténmentes összetevőkből készülnek.

Az 1169/2011/EU rendelet minden élelmiszerre – a nem előre csomagolt élelmiszereket is beleértve – vonatkozóan szabályozza az olyan élelmiszer-összetevők jelenlétére vonatkozó tájékoztatást, mint például a gluténtartalmú összetevők, amelyek tudományosan igazoltan allergiát vagy intoleranciát okozhatnak, hogy ezáltal a fogyasztók – különösen az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedők, így például a lisztérzékenyek – a megfelelő információk birtokában választhassák ki a számukra biztonságos élelmiszereket.

Az egyértelműség és a következetesség érdekében az 1169/2011/EU rendeletben szabályozni kell a „gluténmentes” és a „nagyon alacsony gluténtartalmú” állítások használatára vonatkozó szabályokat is. Az 1169/2011/EU rendelet alapján elfogadandó jogi aktusoknak, amelyek a „gluténmentes” és a „nagyon alacsony gluténtartalmú” állítások használatára vonatkozó, a 41/2009/EK rendeletben foglalt szabályokat helyezik át, legalább azzal megegyező szintű védelmet kell biztosítaniuk a gluténintoleranciában szenvedők számára, mint amilyet jelenleg a 41/2009/EK rendelet biztosít.

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről közleménye:

Megszűnik a „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszerek kötelező bejelentési eljárása 2016. július 20-tól. A jövőben az élelmiszergyártók a már korábban megszokott „gluténmentes”, illetve a  „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszer jelölést kiegészíthetik, így a termékek csomagolásán új kifejezések
jelenhetnek meg.

2016. július 20-tól megszűnik a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriája, így ez a gluténérzékenyeknek szánt termékek esetében változást eredményez. A jövőben a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell bejelenteniük a hatóság felé, ha gluténérzékenyeknek szánt élelmiszert kívánnak forgalmazni. Ezzel párhuzamosan egy új szabály is életbe lép a gluténmentességre és a csökkentett gluténtartalomra vonatkozó állításokról. Az új szabály fenntartja a korábbi szabályozás lényeges elemeit azt néhány ponttal kiegészítve. 

Mit, mivel jelölnek az élelmiszerek címkéin?

1. A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.

2. A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.

3. Az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatást kísérheti a „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentések.

4. Amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, hogy az élelmiszer glutént tartalmazó összetevőjének gluténtartalmát csökkentették, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, akkor a címkén a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” kijelentések is feltüntethetők.

5. A gluténérzékenyek többségének, de nem mindnek az étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy ez az egészségükre kedvezőtlen hatást fejtene ki. Komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése, ezért a „gluténmentes”, vagy „nagyon alacsony
glutén tartalmú” termékekben levő zab gluténtartalmát is szabályozta a jogalkotó. A gluténmentesként vagy nagyon alacsony
gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

Mit jelent mindez a fogyasztók számára?

A gluténérzékenység, más szóval a lisztérzékenység egy olyan autoimmun kórkép, melynek során genetikai alapon, provokációra, abnormális bélboholy szerkezet és felszívódási zavarok alakulhatnak ki. Manapság a betegség klasszikus megjelenése ritkább és
gyakoribbá vált a tünetekben szegényebb forma, amely bármely életkorban előfordulhat. Diagnosztizált gluténérzékenység esetében a terápia alapját az élethosszig tartó, gluténmentes diéta jelenti. Tehát a glutént, vagy ahhoz hasonló szerkezetű fehérjéket tartalmazó búzát, rozst, árpát, (zabot) és ezek keresztezett változatait tartalmazó élelmiszereket, illetve a gluténnal szennyezett élelmiszereket tilos fogyasztani.

A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába érdemes sorolniuk:

  1. a biztosan glutént tartalmazókra (pl.: vizes zsemle)
  2. a glutént potenciálisan tartalmazókra (pl.: ízesített joghurt, salátakeverék, mirelit félkész termékek)
  3. a glutént biztosan nem tartalmazókra (pl.: tojás) 

Ez utóbbi két kategória elkülönítése a gluténérzékeny egyének számára kulcsfontosságú, amely az élelmiszercímkék pontos és gyors áttekintésével könnyen megoldható.

Egyéni tolerancia szinttől függően a „gluténmentes” vagy a „nagyon alacsony glutén tartalmú” felirattal ellátott termékeket a gluténintoleranciában szenvedők fogyaszthatják – függetlenül az azt esetleg kiegészítő „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentésektől. Fontos, hogy a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” jelölések a maximálisan 20 mg/kg és 100 mg/kg glutén tartalmú termékeket is követhetik.

Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék, azaz a búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtáik nevét az összetevők felsorolásában olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező a gluténtartalomra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére bocsájtani valamilyen formában, ugyanakkor a diagnosztizált gluténérzékenyeknek az esetleges utólagos szennyeződés előfordulása miatt érdemes kellő óvatossággal kezelni a nem előrecsomagolt élelmiszereket.

Fontos, hogy a gluténérzékenyek minden esetben olvassák el az élelmiszerek címkéit!

Kapcsolódó jogszabályok:

  • 609/2013/EU rendelet
  • 828/2014/EU rendelet
  • 1169/2011/EU rendelet
  • 2009/39/EK irányelv
  • 41/2009/EK rendelet
  • 36/2004. (IV.26.) EszCsM rendelet

Forrás: www.ogyei.gov.hu



Kapcsolódó bejegyzések:

Jelölés változás 2016.06.20-tól - cukorbetegek figyelem!
Jelölés változás 2016.06.20-tól – cukorbetegek figyelem!

Változik a diabetikus teremékek jelölése! Cukorbetegek, IR diétázók nagyon figyeljenek! Mit jelentenek: alacsony cukortartalmú, cukormentes, hozzáadott cukrot nem tartalmazó,...

Mit jelent az hogy gluténmentes?
Mit jelent az hogy gluténmentes?

A gluténmentesség fogalma sokat változott az elmúlt 30 évben. Milyen jogszabályok szabályozzák a gluténmentesség fogalmát, jelölését.

Csak januárban lesz hatályos a menza rendelet - sajnos
Csak januárban lesz hatályos a menza rendelet – sajnos

Sajnos az iskolakezdésre nem sikerült mindenkinek felkészülnie a menza rendelet előírásainak betartására. Januárra csúszik a hatályba lépése.

,