Mit jelent az hogy gluténmentes?

Gluténérzékenyeknek, azaz a cöliákiásoknak a gluténmentes ételek jelentik az életet!

A cöliákia ma ismert egyetlen kezelési módja az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend.

Rögtön fel is merül két kérdés:

• Honnan tudjuk, hogy egy élelmiszer gluténmentes?
• Mit jelöl a „gluténmentes” jelzés?

 

Gyors, rövid válasz: 20 mg / kg a gluténmentesség határértéke.  E határék feletti gluténtartalmú termék nem nevezhető gluténmentesnek.

A gluténmentes diétába csak fenti határtékhatárnál nem magasabb gluténtartalmú termékek építhetőek be!

Mit jelent az áthúzott búzakalász jelölés?

Bővebben itt olvashat a tanúsításról

Ha egy gluténmentes terméken ezt a jelet találjuk meg, akkor az azt jelenti, hogy a terméket AOECS által tanúsított üzemben gyártották.

Ezen termékek gyártói külön auditot végeztetnek az AOECS (Association of European Coeliac Societies) tagszervezete által, amely ellenőrei ha megbizonyosodtak, hogy az üzem megfelelő minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amely garantálja a termékek gluténmentességét és ezen felül a gyártott termékeket időről-időre rendszeresen be is vizsgáltatja akkreditált független laboran, akkor kiadnak egy licence engedélyt és egy azonosító számot, amelyet a terméken fel kell tűntetni.

Frissen diagnosztizált cöliákiásként érthető, ha a mellbe vágó gluténmentes diéta bevezetéséhez, minden termékkel szemben óvatosak vagyunk!

Olyan termékek, kell választanunk, amelyektől nem kell félni, nyugodtan betehetjük kosarunkba őket. Ezek a termékek a gluténmentes termékek, melyek szigorú ellenőrzéseken esnek át azért, hogy a vásárlók speciális táplálkozási igényeiket kielégítsék.

Legújabb cikkünkben bemutatjuk a gluténmentesség jogszabályi hátterét és a szabályozások evolúcióját az évek során.

Az élelmiszeriparnak és a különböző szabályozásoknak, rendeleteknek köszönhetően a cöliákiások igen időigényes vásárlása valamivel rövidült, mivel a számukra speciálisan előállított termékeken kívül ma már egyre több terméken megtalálható a gluténmentes felirat és a jól látható allergén információk is.

Gluténmentes termékekre vonatkozó jogszabályok, rendeletek változásai:

Az Európai Unióban és Magyarországon különböző rendeletek szabályozzák a gluténmentes diétában fogyasztható termékeket.

A jelenlegi jogi szabályozás előzményei:

• az analitikai módszerek kifejlesztése a glutén kimutatására
• a betegség biokémiai mechanizmusának megismerése

Első lépcsők a gluténmentesség értelmezésének szabályozásban

• A búzakeményítőt használták a gluténmentes étrendben (tapasztalatok szerint használata nem okozott visszaesést a betegek állapotában, megállapították, hogy ha a keményítő nitrogén tartalma < 50 mg/100 g sza. (ez megfelel 0,3 g /100 g sza. fehérjének), akkor az használható a gluténmentes étrendben.

Mindez megjelent: Codex Alimentarius Standard 1981 és részben a Magyar vonatkozó jogszabályban (a tiltott gabonákból származó fehérjetartalom értéke legfeljebb 0,05 g /100 g sza. lehet)

2004 évi szabályozások

• 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről tartalmazza azt a 14 jelölésköteles allergén összetevőt, amelyet kivételektől eltekintve jelölni kell.
  Glutént tartalmazó gabonákat (búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamut-búza vagy ezek hibrid változatai) és az azokból készült termékeket ezek alapján tehát minden esetben fel kell tüntetni a termék összetevői között.
• 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről
  meghatározza, hogy ezeket a különleges élelmiszereket („amelyek különleges összetételük vagy az előállításuk során alkalmazott különleges eljárás következtében megfelelnek a meghatározott táplálkozási céloknak”), egyértelműen el kell különíteni a többi általános közfogyasztásra szánt élelmiszertől, így azon élelmiszereken, melyek általános fogyasztásra készültek, a diétás jelzőt alkalmazni tilos. Ekkor a termékeken a „gluténmentes” „lisztérzékenyek is fogyaszthatják” vagy ehhez hasonló jelöléseket lehetett alkalmazni, azonban ez az alább bemutatott rendelettel szigorodott, a termékeken jelenleg kizárólag a gluténmentes jelölés alkalmazható.

2009 évi szabályozások

A Bizottság 41/2009/EK rendeletét (2009. január 20.), amely a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szól, 2012. január 1-től kötelező alkalmazni. Ez a jelenleg is érvényben lévő rendelet.

• „A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek olyan különleges táplálkozási célú élelmiszerek, amelyeket speciálisan úgy gyártottak, készítettek és/vagy dolgoztak fel, hogy a gluténérzékenyek különleges táplálkozási igényeit kielégítsék.”
• E szerint glutént tartalmaz a búza, árpa és a rozs, ezért gluténérzékenyek nem fogyaszthatják, azonban a rendelet szerint a zab káros hatása nem minden cöliákiásnál igazolható, ezért a termékek címkézése során a zabot tartalmazó termékek gluténszennyezettségének kockázatát kell figyelembe venni.
  Zabot tartalmazó termék abban az esetben fogyasztható, amennyiben a termékben felhasznált zab gluténtartalma nem haladja meg a 20 mg / kg-ot.

Mivel a különböző gluténérzékeny egyének egy korlátozott tartományon belül a glutén különböző kis mennyiségeit tolerálhatják (megfelelő orvosi, és dietetikai felügyelet mellett), a Codex Alimentarius Bizottság 2008 júliusában elfogadta a gluténérzékenyeknek szánt különleges táplálkozási célú termékekre vonatkozó standardot, hogy a cöliákiások megtalálják az igényeiknek és a gluténérzékenységi szintjüknek megfelelő élelmiszerek választékát a piacon.

Így vannak a „gluténmentes termékeknek ” és a „nagyon alacsony gluténtartalmú termékeknek”:

• „gluténmentes” jelző akkor alkalmazható, ha a gluténtartalom a végső fogyasztó számára értékesített termékben nem haladja meg a 20 mg / kg-ot (20 ppm), valamint nem téveszti meg a fogyasztót.
  A 2009 évi rendelet alapján azonban a „gluténmentes” jelölés a különleges táplálkozási célra gyártott élelmiszereken kívül alkalmazható még a közfogyasztású, természetesen glutént nem tartalmazó élelmiszereken is, így számos közfogyasztású terméken (pl.: felvágott, tejtermék) találkozhatunk a gluténmentes jelöléssel.
• „nagyon alacsony gluténtartalmú” megjelölés az előbbivel ellentétben kizárólag gluténérzékenyeknek (különleges táplálkozási célra) gyártott élelmiszeren lehet, amelynek gluténtartalma nem haladja meg 100 mg / kg-ot a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben.
  E jelölés nem tüntethető fel olyan élelmiszereken, ahol a gluténtartalmú összetevőt, glutént nem tartalmazó összetevővel helyettesítették!

2011 évi szabályozások

1169/2011 EU rendelet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
magába foglalja azt az újítást, hogy az összetevők felsorolásakor az allergéneket minden esetben vizuálisan is ki kell emelni a könnyebb észrevehetőség, értelmezés érdekében, valamint a rendelet kötelezővé teszi a 100g /100 ml-re vonatkozó tápanyag-összetétel jelölését és a származási hely (ha elmulasztása félrevezetné a fogyasztókat) feltüntetését is.

Ezt a rendeletet 2014. december 13-tól kell alkalmazni, kivéve a 9. cikk (1) bekezdésének 1) pontját, amelyet 2016. december 13-tól, valamint a VI. melléklet B. részét, amelyet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

2014 évi szabályozások

A BIZOTTSÁG 828/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. július 30.) a fogyasztóknak az élelmiszerek gluténmentessége vagy csökkentett gluténtartalma tekintetében nyújtott tájékoztatásra vonatkozó követelményekről.

Ezt a rendeletet 2016. július 20-tól kell alkalmazni.

Az élelmiszerek gluténmentességére vagy alacsony gluténtartalmára vonatkozó, megengedett kijelentések és ezek használatának feltételei

1. Általános követelmények GLUTÉNMENTES A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer a végső fogyasztónak értékesített formájában legfeljebb 20 mg / kg glutént tartalmaz.
   NAGYON ALACSONY GLUTÉNTARTALMÚ A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer – amely egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy ilyen összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék – a végső fogyasztó számára értékesített formájában legfeljebb 100 mg / kg glutént tartalmaz. Ez nem alkalmazható a gluténmentes diétában!
2. A zabot tartalmazó élelmiszerre vonatkozó kiegészítő követelmények:
   A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg / kg.

Az átmeneti időszak után a rendelet előírásainak nem megfelelő termékek nem forgalmazhatók a Közösségben.

Kapcsolódó bejegyzések:

Mik azok az E-számok? Nem csak gluténintoleranciásoknak!

Sokszor merül fel kérdés, hogy az E-számok közül van-e olyan amit glutén tartalmú adalékot jelöl. Lássuk!

Megvehető a betegségtudat! Pedig nem kell félni a gluténtől!

Felkapott a gluténérzékenység témája, mint betegség, holott igazából a cöliákia nem egy szimpla glutén elleni érzékenység! Nem kell félni a...

Mit kell tudni a gluténról?

Glutén: Egy a búzában, rozsban, árpában és bizonyos esetekben zabban megtalálható fehérje, amely a gluténérzékenyeknek- cöliákiásoknak kellemetlen tüneteket okoz. A...