Cöliákia, mint gluténérzékenység típusai
A cöliákia (közismert nevén, elavult szóhasználattal lisztérzékenység) világ népességének körülbelül 1%-át érintő betegség ma már bármely életkorban jelentkezhet. A betegség kimutatására szolgáló immunológiai módszerek fejlesztése lehetővé tette, hogy egyre több cöliákiás beteget lehessen azonosítani, így kijelenthető, hogy ma minden századik embernél igazolható a cöliákia, mint gluténintolerancia aktív, vagy tünetszegény, tünetmentes formája.
A cöliákia előfordulása egyre gyakoribb, azonban azok a gluténérzékenyek, akik tudnak a betegségükről, valójában csak egy töredékét fedik le a cöliákiás betegek számának. A betegségnek ugyanis több típusa is ismert, melyet a sokszor használt jéghegy-modellel szoktak ábrázolni.
Jéghegy-modell:
Az elmélet szerint a cöliákiás betegek többségét a klinikai tünetek hiányában nem ismerik fel, így a típusos tünetekkel rendelkező (manifeszt) cöliákiásokon kívül valójában sokkal több embernél fordul elő a betegség. De nézzük meg sorban, milyen típusai vannak a gluténérzékenységnek.
Cöliákia típusai
-
Manifeszt cöliákia (szimptómás):
A manifeszt cöliákia két típusát különböztetjük meg:
- Cöliákia klasszikus formája, amely tünetekkel és nyálkahártya eltérésekkel jár. Ekkor a gluténtartalmú étrend mellett minden anyagra (teljes), vagy csak izoláltan egy-egy anyagra kiterjedő felszívódási zavar figyelhető meg, amelyet teljes vagy részleges nyálkahártya károsodás (boholyatrófia) kísér.
- Atípusos vagy oligoszimptómás forma ma már gyakoribb a klasszikus formánál. Ekkor szintén van boholyatrófia, azonban nem az emésztőrendszeri (gasztrointesztinális) tünetek dominálnak, hanem az azon kívüliek.
- például a vérszegénység
- fogzománc hibák
- menstruációs panaszok
- növekedési zavar
- bőrtünetek
- állandó fáradtság
A manifeszt cöliákia ezen típusa legtöbbször a felnőtt életkorban megjelenő cöliákiásokra jellemző.
-
Látens cöliákia (lappangó) :
- A látens cöliákiásoknál életük során előfordult már boholyatrófiát mutató biopszia, amely szövettani elváltozás gluténmentes diétára regenerálódott.
- A vizsgálatkor a szövettani képet legtöbbször negatívként értékelik, gasztrointesztinális tüneteik általában alig vannak, vagy nincsenek is.
- A vékonybél egy része, az éhbél nyálkahártyája általában ép a gluténtartalmú diéta mellett is.
- A boholykárosodás glutén hatására ismételten bekövetkezhet.
- Az ilyen esetekben a pozitív vérvizsgálat (szerológia), vagy a gluténérzékenység családi előfordulása indíthatja el a gyanút.
-
Silent cöliákia (csendes):
- A silent vagy csendes cöliákiások csoportjába azok a gluténérzékenyek tartoznak, akikre szövettani elváltozások (boholyatrófia) és pozitív vérvizsgálati eredmények jellemzőek, de a betegek ennek ellenére általában tünetmentesek.
- Általában valamilyen egyéb okból végzett szűrés, gyomortükrözés, biopszia során véletlenül fedezik fel a betegséget.
- A legtöbb ilyen eset cöliákiások rokonainál fordul elő.
-
Refrakter cöliákia:
- Cöliákiások 7-30%-át érinti.
- A refrakter cöliákiának is két típusát különböztetjük meg:
- Primer refrakter cöliákiában a frissen diagnosztizált betegek a megkezdett gluténmentes diétára nem reagálnak, a tünetek nem szűnnek és a vékonybél kóros szövettani képe sem rendeződik.
- Szekunder – másodlagos – refrakter cöliákiában a már korábban felismert cöliákiás betegnél hosszabb ideje tartó szigorú gluténmentes diéta mellett sem észlelhető a javulás, sőt az állapot romlása is előfordulhat.
- Az a beteg tekinthető a gluténmentes diétára refrakternek, akinél 1 év szigorú gluténmentes diéta hatására sem következik be a javulás, sőt a betegség rosszabbodása figyelhető meg.
- FONTOS! A tünetek enyhülése már napokkal, hetekkel a gluténmentes diéta megkezdésétől észlelhető, azonban a szövettani kép javulása akár 2 évig is eltarthat!
- Annál a betegnél, aki a gluténmentes diétára nem javul, először a szándékosan vagy véletlenül elkövetett diétahibát kell felkutatni, majd ha ez teljes mértékben kizárható, akkor szükséges a cöliákiás betegeket továbbvizsgálni és a további betegségek után kutatni.
Az egészséges és a cöliákiás bélszövet összehasonlítása
A cöliákia szűrése
A cöliákia szűrése ezek alapján tehát nem csak azoknál a betegeknél fontos, akik arra utaló tünetekkel rendelkeznek, hanem a gluténérzékenyek elsőfokú rokonaik körében is fontos elvégezni, mivel a cöliákia ilyen esetekben tízszer gyakrabban fordulhat elő, mint az átlagnépességben!
FONTOS azonban, hogy a családtagok szűrését nem elegendő egyetlen alkalommal elvégezni, a vérvizsgalatot a gasztroenterológus által javasoltan, bizonyos időközönként el kell végezni.
Ha tünetek alapján gluténérzékenység gyanúja lép fel, azonnal forduljunk szakorvoshoz, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezzék és a pontos diagnózist felállítsák!
FONTOS, hogy gluténérzékenység vizsgálat előtt tilos elkezdeni a gluténmentes étrendet, mert az téves diagnózishoz vezethet!
A gluténérzékenység diagnosztizálásáról további információkat weboldalunkon itt olvashatnak.
A cöliákia időben történő felismerése és szakszerű kezelése mind a beteg, mind a környezete szempontjából igen fontos. A sikeres kezelés a betegnek tünet,- és panaszmentességet és az életminőség javulását eredményezi!
NCGS
Aki igazoltan nem cöliákiás, de a gluténtartalmú ételek fogyasztása után rövid időn belül hasonló tünetektől szenved, lehet, hogy panaszainak oka a nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS.
Kelt:2014.11.07 / Utolsó módosítás: 2021.06.27Kapcsolódó bejegyzések:
Nem cöliákiás glutén szenzitivitás azaz NCGS
Egyre többet lehet hallani az NCGS -ről, ami a Nem Cöliákiás Glutén Szenzitivitás rövidítése azaz nem cöliákiás gluténérzékenység. Hasonló tünetek...
Crohn betegség és a cöliákia – gluténérzékenység
A Crohn betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik fajtája, Tünetei hasonlóak a cöliákiához - gluténérzékenységhez, így diagnosztizálása nehéz, elő is fordul,...
A cöliákia és különös tünetei – 1 – migrén
A gluténérzékenység tünetei mellett számos olyan kevésbé jellemző tünet is utalhat a cöliákiára, mint pl. a migrén. Sokszor az atipikus...
Mi az a glutén?
A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke, amely gliadin tartalma a kiváltó oka, a cöliákia – gluténérzékenység...
Gluténérzékenyeknek kötelező az életmódváltás!
A gluténérzékenység nem gyógyítható. Egyetlen kezelési mód az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta, amit a betegnek be kell tartania a...