Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

Cukorbetegség – diabétesz

A cukorbetegségnek két típusa van, és mindkettő bármely életkorban kialakulhat.

cukorbeteg inzulint ad be magának

A cukorbeteg inzulint ad be magának.

1-es típusú diabétesz:

inzulintermelődés teljes hiánya. Régebbi elnevezései gyermek, vagy fiatalkori cukorbetegség, inzulin-dependens diabétesz (IDD).
Az autoimmun betegségek csoportjába soroljuk, kialakulásának pontos oka nem ismeretes.
Legjellemzőbb a családi halmozódás, és valószínűsíthető az is, hogy az autóimmun folyamat kialakulásában valamilyen külső, környezeti inger játszik szerepet. Feltételezés, hogy ez lehet pl. légúti vírusfertőzés, stb.
Érdekesség: az 1-es típusú diabéteszesek hozzávetőleg 8-9 százaléka cöliákiás is.

2-es típusú diabétesz

van inzulintermelődés, de nem elegendő mennyiségben, vagy a szervezet valamilyen okból nem tudja hasznosítani: inzulinrezisztencia (IR).
Régebbi elnevezései: felnőttkori, vagy időskori cukorbetegség, nem inzulinfüggő cukorbetegség (NIDDM).

Kialakulásában szintén szerepet játszhat a családi halmozódás, a helytelen (mozgásszegény) életmód, és táplálkozás (pl. túlsúly).

Normál éhomi vércukor érték koplalás után Emelkedett éhomi vércukor érték koplalás után A cukorterhelési vizsgálat 2 órás értéke
3,9 – 6,1 mmol/l 6,1-6,9 mmol/l normál tartományon belül marad

A cukorbetegség és egyéb szénhidrát-anyagcserezavarok diagnosztikai kritériumai:

Forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél 2016.11.
Szénhidrát-anyagcsere állapota Vércukorérték (mmol/l)
Éhgyomri („éhomi”) 120 perces terheléses
Normál szénhidrát-anyagcsere ≤6, <7,8
Emelkedett éhomi vércukor 6,1-6,9 <7,8
Csökkent glükóz-tolerancia ≤7,0 7,8-11,0
Cukorbetegség ≥7,0 vagy ≥11,1

A cukorbetegség kezelése

  • 1-es típus: inzulin és diéta
  • 2-es típus: diéta, vagy diéta és tabletta, illetve diéta, és tabletta, inzulin kombinációja is lehet.

Az étrend célja mindkét típusú diabéteszben

  • a vércukorértékek a megfelelő tartományban legyenek
  • napi optimális energia és tápanyagszükséglet biztosítása (testmagasság, nem, életkor, és fizikai tevékenység, figyelembevételével)
  • az étrend beállítása egyénre szabott (táplálkozási szokások, beteg személyisége, vércukor eredménye, cukorbetegségének stádiuma figyelembe vételével).

1-es típusú cukorbetegség

Szigorúan figyelembe kell venni az orvos által javasolt inzulinok hatásgörbéjét, és összeegyeztetni a napi étkezések időpontját, számát és egy-egy étkezés szénhidráttartalmát. A napi étrendet minél többféle élelmiszerből célszerű összeválogatni, ezzel lehet biztosítani a szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot.

  • Hozzáadott (egyszerű cukrok fogyasztása) nem megengedett).
  • Kerülni kell a magas (gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó), és csökkenteni a közepes glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását!

2-es típus cukorbetegség és/vagy IR (inzulinreziszencia)

A diétának főszerepe van.

  • Első lépésként: ha túlsúlyos a cukorbeteg, cél a felesleges súly leadása (egészséges táplálkozásra történő áttérés, nem megerőltető, de a testsúlyt csökkentő mozgás).
  • Ha a testsúlycsökkentés nem hozza meg a kívánt eredményt, a szakorvos kiegészíti vércukorcsökkentő tablettával, és/vagy inzulinnal, vagy a kettő kombinációjával.
  • Meg kell határozni a napi fogyasztható szénhidrát mennyiséget (inzulinreziszencia esetén is)

Testsúlytól, fizikai aktivitástól, stb. függően lehet kevés a napi fogyasztható szénhidrát mennyiség (120 g/nap), az ajánlás legtöbb esetben 160 g – maximum 180 g/nap.

  • Hozzáadott (egyszerű cukrok fogyasztása) nem megengedett
  • Kerülni kell a magas (gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó), és csökkenteni a közepes glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását

Glikémiás index

A szénhidráttartalmú élelmiszerek vércukorszint emelő hatása szerinti osztályozás. A besorolás az egyes szénhidráttartalmú élelmiszerek, élelmi anyagok szőlőcukorhoz vagy a fehér kenyérhez viszonyított vércukoremelő hatását százalékban fejezi ki.

Minél magasabb a százalék, annál gyorsabban emeli a vércukorszintet.

A betegeknek fokozott figyelmet kell fordítania a glikémiás index (GI) figyelembe vételére.

  • Magas glikémiás index: 90 – 100 %, 70 – 90 %
  • Közepes glikémiás index: 50 – 70 %, 30 – 50%
  • Alacsony glikémiás index: 30 % alatt

Cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) esetén nem elég a glikémiás indexet és a cukortartalmat, napi szénhidrát mennyiséget szem előtt tartani, ugyan olyan fontos az is, hogy az elfogyasztott ételek, és alapanyagok gluténmentesek legyenek. A cöliákia egyetlen ma ismert kezelési módja az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta!

Nógrádi Katalin dietetikus



Kapcsolódó bejegyzések:

Gluténérzékenység és inzulinrezisztencia? Van megoldás!
Gluténérzékenység és inzulinrezisztencia? Van megoldás!

160 g szénhidrát? Glikémiás index? Növényi rostok? Lassan felszívódó szénhidrátok? Nézzük át, mire kell figyelni, ha mindkét betegségben érintettek vagyunk....

PCOS szindróma, inzulinrezisztencia és a gluténérzékenység
PCOS szindróma, inzulinrezisztencia és a gluténérzékenység

Az inzulinrezisztencia és a PCOS tünetei. Mi a teendő, ha a gluténérzékenység mellé társul a PCOS vagy az IR? ...

A cukorbetegség (diabetes) és a gluténérzékenység kapcsolata
A cukorbetegség (diabetes) és a gluténérzékenység kapcsolata

Minden kutatás ez irányban kimutatta, hogy a cöliákiások körében is fordulnak elő cukorbetegek és a cukorbetegek között is vannak gluténérzékenyek....

,