Vírusfertőzés is kiválthatja a cöliákiát?

A cöliákia egy autoimmun betegség, amely az eddigi ismerek szerint az arra genetikailag hajlamosaknál bármely életkorban kialakulhat. Nincs konkrétan meghatározott oka, éppen ezért gyógyszer sem létezik a cöliákiára (gluténérzékenységre vagy közismertebb, bár helytelen kifejezéssel: lisztérzékenységre)

A cöliákia ma ismert egyetlen kezelési módja

az élethosszig tartó, kompromisszum mentes szigorú gluténmentes diéta. Fontos megjegyezni, hogy korrekt orvosi diagnózis előtt tilos megkezdeni a gluténmentes étrendet, mert az téves diagnózishoz vezet(het).  A cöliákia a glutén tartalmú gabonák (búza, rozs, árpa és a nem garantáltan gluténmentes zab) fogyasztása váltja ki az autoimmun  reakciót, amely a vékonybélbolyhokat károsítja, amely felszívódási zavart és számos súlyos szövődményt okozhat, ha a (már diagnosztizált) beteg nem tartja be a gluténmentes diétáját.

Hamarosan,hogy lesz védőoltás a cöliákia ellen?

Éppen ezért érdekes hír, hogy a Chicagói – és a Pissburgi Egyetem egy friss kutatása szerint:

Egy látszólag ártalmatlan vírus válthatja ki a lisztérzékenységet

A reovírus-fertőzés kiválthat kóros immunválaszt a gluténre!

A Chicagói Egyetem és a Pittsburghi Orvosi Egyetem nemrégiben elvégzett kutatása szerint – a gyakorta előforduló, de amúgy ártalmatlan reovírus lehet az oka a lisztérzékenységet kiváltó kóros immunválasznak.

A Science folyóiratban közölt Kutatás azt is állítja, hogy a reovírusok szerepet játszanak az olyan autoimmun betegségek kialakulásában, mint a cöliákia és az 1. típusú cukorbetegség, és felveti a védőoltások lehetőségét az említett betegségek megelőzésére.

A vizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy egy klinikai értelemben tünetmentes vírus is nagy károkat okozhat az immunrendszerben, előkészítve a talajt az autoimmun rendellenesség, első sorban a lisztérzékenység számára

nyilatkozta Bana Jabri kutatásvezető professzor, A Chicagói Egyetem Celiakia Centrumának orvosi kutatási alelnöke és kutatási igazgatója, az egyetem Orvostudományi és Gyermekgyógyászati szakának professzora.

Ezzel együtt, a specifikus vírus és annak génjei, a kórokozó és a gazdatest közti kölcsönhatás, valamint a beteg egészségi állapota is mind fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A lisztérzékenység 133-ból 1 embert érintő betegség az USA lakosságán belül,

de ezeknek vélhetően csak a 17 százaléka van diagnosztizálva. (Magyarországon az arány a 100-ból 1-2 fő,  de vélhetően csak minden 10. beteg diagnosztizált) A betegség oka a glutén nevű étkezési fehérjére adott kóros immunválasz. Megtalálható a glutént az olyan gabonafélékben, mint a búza, a rozs és az árpa és a nem garantáltan gluténmentes zab, melyek a belekbe kerülve elsorvasztják a vékonybél-nyálkahártyát. A lisztérzékenységre egyenlőre még nincs gyógymód, és az egyetlen hatékony megoldás a gluténmentes étrend betartása.

A glutén egy olyan étkezési fehérje, mely eredendően nehezen emészthető, ezért a többi fehérjénél várhatóan nagyobb kihívást fog jelenteni az immunrendszer számára, még a nem lisztérzékeny egyének esetében is. Ezzel együtt, a glutén által kiváltott gyulladásos immunreakciók mechanizmusáról egyenlőre még nagyon kevés kutatási adat van.
Egy 2011-es, a Nature-folyóiratban közölt kutatásban, Jabri laboratóriuma arról számolt be, hogy a lisztérzékeny betegek vékonybél-nyálkahártyájában túlszabályozó IL-15 citokin lehet a felelős a glutén orális toleranciájának a felborulásáért. Azt is kimutatták azonban, hogy nem minden gluténérzékeny betegnél mutatható ki az IL-15 fokozott megnyilvánulása.

A jelenlegi tanulmány a Pittsburghi Orvosi Egyetem Gyermekgyógyászati osztályának elnökével, valamint a Pittsburghi UPMC Gyerekkórház osztályvezető főorvosával és tudományos igazgatójával, Terence Dermody-val együttműködésben készült, és bemutatja, hogy a bélvírusok beindíthatják az immunrendszer túlzott reakcióját a gluténre, és kiválthatják cöliákia kialakulását.

A kutatók két különböző reovírus-törzset használtak fel annak demonstrálására,

hogy a vírusok közti genetikai különbségek miképpen módosíthatják az immunrendszerrel végbemenő kölcsönhatásukat. Mindkét reovírus-törzs protektív immunválaszt váltott ki, és nem okozott manifesztálódott betegséget. Viszont egereken alkalmazva, az egyik humán  reovírus gyulladásos immunválaszt és az orális glutén-tolerancia megszűnését váltotta ki, míg a másik, szoros rokonságban lévő, de genetikai értelemben különböző vírustörzsnek nem volt ilyen hatása az egérre.

Bár már jó ideje kutatjuk a reovírusokat, minket is meglepett a reovírusok és a lisztérzékenység közti lehetséges összefüggés felfedezése”, nyilatkozta Dermody. „Végre olyan helyzetbe kerültünk, hogy pontosan meg fogjuk tudni határozni az autoimmun reakció kiváltásáért felelős vírusos tényezőket.

A kutatás másik felfedezése, hogy a lisztérzékeny betegek szervezetében jóval magasabb volt a reovírusok ellen termelt antitestek szintje, mint azokéban, akiknek nincs cöliákiájuk. Magas reovírus antitest-szinttel rendelkező lisztérzékeny betegeknél az IRF1 gén is túlexpresszált. Az IRF1 egy olyan transzkripciós szabályozó, melynek kulcsfontosságú szerepe van az orális glutén-tolerancia megszűnésében. Ez azt feltételezi, hogy a reovírussal való fertőzöttség maradandó nyomot hagyhat az immunrendszeren, ami előkészíti a gluténre adott kóros autoimmun válasz kialakulását.

A kutatás azt is valószínűsíti, hogy a reovírus-fertőzés lehet a cöliákia legfőbb kiváltó oka. Így például, az USA-ban a csecsemőket általában kb. hat hónapos korukig szoptatják, és ekkor kapják első szilárd, – gyakran gluténtartalmú ételüket.  A fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemők ezen a ponton jóval fogékonyabbak a vírusfertőzésekre, és az olyanoknál, akiknek genetikai hajlamuk is van a lisztérzékenységre, egy esetleges reovírus-fertőzés a vékonybélben és a gluténnel való első találkozás – összeadódva megteremthetik a kellő feltételeket a cöliákia kialakulásához.

Az első életév az immunrendszer számára még a kifejlődés éve, ezért egy adott genetikai háttérrel rendelkező gyerek számára egy adott vírussal való találkozás abban a szakaszban olyan heget hagyhat, melynek hosszú távú következményei lesznek.

mondja Jabri.

Ezért úgy véljük, hogy több kutatási eredmény birtokában érdemes lesz majd elgondolkodni a védőoltás lehetőségéről az olyan gyerekeknél, akiknél nagyobb a lisztérzékenység kockázata.

Jabri és kollégái, Romain Bouziat és Reinhard Hinterleitner, együttműködve olyan végzős hallgatókkal, mint Judy Brown, valamint Dermody csapatának tagjai a Pittsburghi UPMC-ről, azt kutatják, hogy melyek azok a közös kritikus jellemzők a vírus és a gazdatest kölcsönhatásakor, amelyek döntő szerepet játszanak az étkezési antigének iránti tolerancia megszűnésében.

Jabri, Seungmin Hwang-gal, a Chicagói Egyetem patológus segédprofesszorával pedig azt vizsgálja, hogy vajon más vírusok is képesek-e hasonló eseményláncolatot kiváltani. Mindent egybevetve, kutatásuk több bizonyítékot is talált arra, hogy a vírusok kiváltani tudják számos, az immunrendszer által közvetített komplex betegség kialakulását, valamint felveti annak a lehetőségét, hogy a vékonybélt megtámadó fertőzések elleni védőoltások alkalmazhatóak lehetnek a lisztérzékenység és más autoimmun rendellenességre hajlamos gyermekek védelmében.

A kutatást a Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health), a Chicagói Egyetem Celiakia Centruma és Emésztési Betegségekkel foglalkozó Kutatóközpontja (University of Chicago Celiac Disease Center and Digestive Disease Research Center Core), a Bettencourt Schueller Alapítvány (Bettencourt Schueller Foundation), a Holland Sophia Kutatási Alapítvány (Dutch Sophia Research Foundation) és az Osztrák Tudományos Alap (Austrian Science Fund) támogatták.

Forrás: news.uchicago.edu

Kapcsolódó bejegyzések:

Gyógyszer a gluténérzékenységre tojássárgájából?

Nap mint nap újabb és újabb hírek jelennek meg a cöliákia elleni gyógyszer megalkotásáról, Most egy glutént blokkoló étrend-kiegészítővel próbálnak...

Bélbiopszia, hogy zajlik a gyomortükrözéses vizsgálat? – Nincs ok a félelemre!

Sokak inkább nem mennek el cöliákia vizsgálatra a gyomortükrözés, bélbiopszia miatt. Félelmük alaptalan. Videóval és képekkel illusztrálva részletesen bemutatjuk a...

Hamarosan lesz gyógyszer a cöliákia kezelésére?

Ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. A Sanofi cöliákia gyógyszer fejlesztésén dolgozik. Talán néhány év múlva lesz gyógyszer a...

Cöliákia gyógyszer 5 éven belül?

A Global Data elemzői szerint 2020 elejéig két új gyógyszer kerül piacra, kifejezetten a cöliákiában szenvedő betegek számára. Talán lesz...

gluténérzékenység gyógyszere: felismerés és diéta

Gluténérzékenység gyógyszere a felismerés és a gluténmentes étrend.