Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

Megéri-e lemondani a gabonáról?

Megéri-e lemondani a gabonáról?

Megéri-e lemondani a gabonáról?

Bár a gabonamentes étrend egyre nagyobb népszerűséggel bír, mielőtt még feleslegesen teljesen lemondanánk ezek fogyasztásáról, nem árt tudni, hogy a gabonafélék számos értékes tápanyaggal szolgálnak a szervezet számára.

Napjainkban egyre-másra tűnnek fel az olyan könyvek, weboldalak és különleges ételek, amelyek arra akarják rávenni az embereket, hogy olyan étrendet alakítsanak ki, amelyben kerülik a glutént tartalmazó gabonafélék fogyasztását – és minden más gabonafajtáét.

A gabona elleni harcot kutatók, egészségügyi szakemberek és bloggerek egy kisebb csoportja vezeti, akik meg vannak győződve arról, hogy a gabonafélék fogyasztása nem fér össze az emberi evolúcióval, a szakértők nagy többsége ugyanakkor úgy véli, hogy a teljesen gabonamentes étrend egyáltalán nem jó ötlet.

Ha fontolgatja, hogy ilyet alakít ki, nem árt tisztában lennie a tényekkel és azzal, hogy mit veszíthet.

A glutén, és az autoimmun betegségek kapcsolata

Azoknak persze, akik allergiásak a búzára vagy más gabonafajtákra, magától értetődően kerülniük kell ezeket a táplálkozás során.

A lakosság azon egy százalékába tartozóknak, akik gluténérzékenyek – cöliákiások – (vagy ahogy még a mai napig is sokan tévesen nevezik lisztérzékenységben szenvednek), kerülniük kell minden glutén forrást, amely egy, többek között a búzában, rozsban és árpában is megtalálható fehérje, és egyes esetekben a zab is tiltott.

A Current Allergy and Asthma Reports 2013. augusztusi száma arról számolt be, hogy elméletek vannak, miszerint a glutén szerepet játszhat más autoimmun betegségek kialakulása során is – a cöliákián túl –, egyelőre ugyanakkor nem végeztek olyan randomizált vizsgálatokat, amelyek ezt a feltevést egyértelműen igazolnák.

A gluténérzékenységgel együtt jelentkező leggyakoribb autoimmun betegségek a Hashimoto-kór (autoimmun pajzsmirigybetegség), az 1-es típusú diabétesz, továbbá összefüggéseket keresnek a Sjögren-szindróma, és a psoriasis esetében is.

Amennyiben rendelkezik olyan autoimmun betegséggel vagy egyéb egészségügyi panasszal, amely köthető a gluténhez – gabonafélékhez, ajánlott egyeztetnie kezelőorvosával és megvizsgáltatni, hogy esetleg gluténérzékeny-e.

Kieső és káros tápanyagok

A nem megfelelően összeállított gluténmentes étrend sajnos tápanyaghiányhoz vezethet.

Az összes gabona fogyasztásától való tartózkodás pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Julie Miller Jones, a St. Catherine Egyetem professzora emeritusa szerint a gabonafélék a táplálkozás során bevitt egyes hasznos tápanyagok igen nagy százalékáért felelnek.

Szerint a folsav 70 százaléka, a tiamin 60 százaléka, a vas 50%-s százaléka, a niacin, riboflavin és szelén 40 százaléka, valamint a magnézium és a cink 25%-a a gabonafélék fogyasztásával kerül a szervezetbe. Jones szerint a gabonamentes étrend elsősorban a folsavbevitelre lehet negatív hatással. „Az Egyesült Államokban az 1990-es évek közepe óta kötelező a folsav hozzáadása a feljavított gabonatermékekhez, és ennek hála a születési velőcső rendellenességek – például a spina bifida – előfordulása felére csökkent” – fejtette ki a szakember.

A gabonamentes étrend támogatói többek között a gabonatermékekben megtalálható nem kívánatos, felszívódást gátoló anyagok, azaz antinutriensek fogyasztását kifogásolják.

A feldolgozott gabonatermékek, azok közül is elsősorban a teljes kiőrlésű lisztből készülőek, tartalmaznak például egy fitát nevű anyagot, amely rontja a szervezet ásványianyag-felszívó képességét. Ugyanakkor a kiegyensúlyozottan étkező embereknél ez nem jár komolyabb következményekkel, és annak is megvan a módja, hogy minimalizáljuk a fitát bevitelt.

„A hosszabb fermentációs idővel készült kenyerek és a hagyományos kovászos kenyér jelentősen kevesebb fitátot tartalmaznak” – mondja Jones professzor, aki szerint a lektinek, az antinutriensek egy másik fajtája szintén ártalmatlanná tehetőek a fermentációs idő növelésével.

A gabonákban található egyedi rostok

A gabonákban megtalálható rostok eltérnek azoktól, amelyeket a többi élelmiszer tartalmaz. „Néhányan úgy vélik, hogy ha például több brokkolit fogyasztanak, akkor nem baj, ha elhagyják a gabonaféléket. De azt mondani, hogy nincsen szükségünk a gabona rostjaira, mert elegendő zöldségrostot fogyasztunk olyan, mintha azt mondanánk, elég A-vitamint fogyasztunk, ezért nem kell a C-vitamin” – világított rá a problémára Jones professzor.

A béta-glükán például, amely remekül képes a koleszterinszint csökkentésére, kizárólag a zabban és az árpában található meg. Ugyancsak a kizárólag a gabonafélékben megtalálható rostok azok, amelyek képesek a vastagbélrák megelőzésére.

Egy a British Journal of Nutrition folyóiratban 2009-ben megjelent tanulmányban azt vizsgálták, milyen hatással van az egészséges felnőttekre a gluténmentes diéta. Az eredmények szerint egy hónap alatt csökkent a gyomorban található proaktív baktériumok száma, míg a potenciálisan káros baktériumok megszaporodtak. Hasonló eredményre jutott egy 2007-es, cöliákiás gyerekeket vizsgáló követéses kísérlet is.

Az átlagos amerikai étrendet tekintve az inulin és az oligofruktóz mintegy 70 százaléka gabonafélékből származik – ezek olyan prebiotikumok, amelyek elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását.

Összegezve, minél kevesebb fajta élelmiszert fogyasztunk, annál jobban oda kell figyelnünk arra, hogy a szervezetünk minden tápanyagot megkapjon, amire csak szüksége van.

Így aztán érdemes nem csak a könyvespolcokon sorakozó bestsellereket elolvasni, hanem személyesen dietetikai szakkonzultációra menni, azaz korrekt dietetikussal kialakítani étrendünket, hogy az teljesen kielégítő legyen.

Forrás: www.chicagotribune.com

Csak azért, mert gluténérzékeny, nem kell minden gabonáról lemondania. Vannak gluténmentes gabonák is és egyéb alternatívák is pl. a búzaliszt helyettesítésére.

Érdemes elolvasnia korábbi cikksorozatunkat Mit ehetnek a gluténérzékeny betegek címmel.

 , , , , ,