Krónikus fáradtság szindróma és a gluténérzékenység

A Gut című folyóiratban írtak róla, hogy a nem-cöliákiás búzaérzékenység (NCWS: non-coeliac wheat sensitivity) az immunrendszer szisztémás aktivációjával és a bél hámszövetének irritációjával, károsodásával jár.

Az NCWS-es páciensek gyakran tapasztalják az alábbi különösen jellemző tüneteket:

A vizsgálatunk eredményeképpen született adatok főkomponens-analízise alapján (markerek a következőkre: antitest-reaktivitás a búzasikér jelenlétében, sejtkárosodás a belekben, és szisztémás veleszületett és szerzett immunválaszok mikrobiális komponensekre) a pácienseket és a kontrollcsoport tagjait jól elkülöníthető csoportokba tudtuk sorolni, és kimutattuk, hogy a beazonosított biomarkerek potenciálisan használhatók az NCWS-es páciensek beazonosításánál.

A szélsőséges mértékű fáradékonyság, különösen az a fajtája, amely nem múlik el a pihenéssel, a myalgiás encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS: myalgic encephalomyelitis/chronic fatigue syndrome) tipikus jele. Az ME/CFS-páciensek jelentős hányadánál úgy találtuk, hogy az immunrendszer rendellenességei összefüggnek a tünetekkel. Továbbá sok páciens ismeretlen kóreredetű gasztrointesztinális tünetekre panaszkodott.

Megnéztük, hogy az ME/CFS-páciensek között van-e olyan csoport, akik az NCWS-sel összefüggésbe hozható szerológiai markereket mutatnak, ami magyarázatként szolgálhatna ezekre a tünetekre.

131 ME/CFS-páciens és 86 egészséges kontrollcsoportos alany szérummintáját vizsgáltuk meg (1. táblázat), akiket a korábban leírt módon toboroztunk, és ugyanazokat a markereket vizsgáltuk, amelyeket a fent említett NCWS-vizsgálat kapcsán.

Az elmúlt 6 hónapban tapasztalt gasztrointesztinális panaszok (például hasi fájdalom, puffadás és émelygés) értékelésére kérdőíves módszert használtunk. Az egyes tünetek súlyosságát egy 1-től 5-ig terjedő skálán pontoztuk (1=nem tapasztalta a tünetet; 2=enyhe; 3=mérsékelt; 4=súlyos; 5=nagyon súlyos), és az egyes tünetpontszámok összegéből minden alanynál kiszámoltuk az összpontszámot.

1. táblázat

A vizsgálati kohortok demográfiai jellemzői

* A diszkriminancia-függvény létrehozásához használt kohortok. Az ezekkel a kohortokkal kapcsolatos további információkért kérjük, tekintse meg az 1. számú hivatkozást.
** A két egészséges kontrolkohort alanyai között nincs átfedés.
*** Azok a kohortok, amelyeken végrehajtottuk a diszkriminancia-analízist.
ME/CFS, myalgiás encephalomyelitis/krónikus fáradtság szindróma; NCWS, nem-cöliákiás búzaérzékenység.

Az eredeti, NCWS-, cöliákiás és kontroll-kohortokból előzetesen generált adatok felhasználásával (1. táblázat) konfiguráltunk egy diszkriminancia-függvényt a potenciális NCWS- és cöliákiás esetek azonosítására az ME/CFS- és a kapcsolódó kontrollcsoportok alanyai között. Annak meghatározására, hogy az ME/CFS és a kontrollcsoport egyes alanyai esetében mekkora a valószínűsége annak, hogy az egyes alanyok az NCWS, a cöliákia vagy az egészséges kontroll kategóriák közül bármelyikbe tartozzanak, lineáris diszkriminancia-analízist (Minitab 17 szoftver) használtunk.

Egy alany egy kategóriába való bekerülésének küszöbértékét önkényesen a 0,75-ös számolt valószínűségnél határoztuk meg. Ennek megfelelően az algoritmus egy (0,76%) ME/CFS-pácienst és két (2,3%) kontrollcsoportba tartozó alanyt határozott meg:

• A cöliákiás csoportba tartozónak (P=0,3).
• Ezzel szemben az NCWS-csoportba 20 (15,3%) ME/CFS-páciens és 4 (4,6%) kontrollcsoportba tartozó alany került (P=0,015).
• Az ME/CFS-pácienseknél a számolt NCWS-valószínűség és a gasztrointesztinális tünetek komolysági összpontszáma között is szignifikáns volt a korreláció (r=0,231, P=0,011).

Az eredményeink arra mutatnak, hogy lehet, hogy az ME/CFS-pácienseknek létezik egy alcsoportja, akik érzékenyek a búzára és a vele rokon gabonákra úgy, hogy közben nem cöliákiásak, és bizonyos tüneteik szempontjából ez releváns lehet.

Az ME/CFS, mint betegség esetében elfogadott, hogy többféle klinikai fenotípus és háttérben meghúzódó kóreredet lehetséges.

A páciensek klinikai és biológiai alapon történő alcsoportokra osztása elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük a betegséget, és hasznos biomarkereket, továbbá terápiás célokat azonosíthassunk.

A jelen elemzés eredménye megalapozza az élelmiszer-intolerancia jövőbeli vizsgálatának klinikai és terápiás jelentőségét relevanciáját, különös tekintettel az NCWS-re, az ME/CFS kontextusában.

Forrás: gut.bmj.com

Kapcsolódó bejegyzések:

Ételintolerancia: az öndiagnózis alultápláltsághoz vezethet

Miért TILOS az öndiagnózis? Miben különbözik a cöliákia - "lisztérzékenység" az ételintoleranciáktól és a táplálékallergiáktól

A tudósok felfedezték az cöliákia okát – és a szükséges kezelést

Mint azt tudjuk a cöliákia nem allergia és nem is ételintolerancia, mint ahogy azt tévesen gondolják. A "lisztérzékenység" egy autoimmun...

NCGS – friss kutatási eredmények. Nem cöliákiás mégis gluténérzékeny?

Vannak, akiknél a búza és más glutén tartalmú gabonák fogyasztása tüneteket okoz, mégsem igazolt náluk a cöliákia (lisztérzékenység). Ezzel kapcsolatban...

Az NCGS-es betegeknek csak a harmada a gluténra érzékeny valójában?

Randomizált klinikai tanulmány: glutén által ismételten előidézett tünetek a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) klinikai kritériumaiba beleillő betegek csupán egy kis...