Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A gluténintolerancia információs portálja.

Vashiányos anémia azaz vashiányos vérszegénység is lehet intő tünet!

A még nem diagnosztizált, kezeletlen gluténérzékenyeknél rendkívül változatos, fokozatosan, hónapok, évek alatt, vagy, rövid időn belül kialakuló tünetek megjelenése a jellemző, melyek több szervet is érinthetnek. Az egyik vezető tünet lehet például a vérszegénység.

vashiányos vérszegénység lisztérzékenység

Intő tünet lehet a vérszegénység!

Vashiányos anémia, vashiányos vérszegénység

A vérszegénység és a vashiány kapcsolatára csak az 1830-as években derült fény.

Vas főszerepe a szervezetben

  • Az oxigén, széndioxid, és elektron szállítás

60 – 70 %-a aktív formában jelen van:

  • Enzimekben
  • Hemoglobinban
  • Mioglobinban (az izomban lévő, fehérje tartalmú festékben található).
  • Hemoglobin részeként oxigént szállít a szövetekhez

Táplálkozásunkkal kétféle vasat, mint mikroelemet viszünk a szervezetünkbe

Mi a különbség a kétféle vas között?

A kémiai szerkezetük eltérő.

  1. hem vas: az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák
    Az állati eredetű élelmiszerekben lévő hem vasból kb. 15 % szívódik fel, hasznosul a szervezetben.
  2. nem hem vas: a növényi eredetű élelmiszerek tartalmazzák
    A növényi eredetű élelmiszerekben lévő nem hem vasból kb. csak 3 8 % szívódik fel, hasznosul a szervezetben.

Napi szükséglet beviteli értékei különböző életkorokban és állapotokban

Csecsemőkorban (4-12 hónap) 6-8 mg/nap
Kisgyermekkorban 8-10 mg/nap
10 év feletti fiúk és férfiak 10-12 mg/nap
51 évtől 10-12 mg/nap
Terhesség esetén a második trimeszterben ajánlott bevitel/nap + 5 -10 mg
Terhesség esetén a második trimeszterben ajánlott bevitel/nap + 10 -15 mg
Szoptató nők 20 mg/nap

A vashiány, és ennek következménye a vashiányos vérszegénység kialakulásának oka:

Hosszabb ideje fennálló negatív vasegyensúly, azaz ha a vasbevitel és a szervezet igénye között eltérés van. A vas anyagcsere szabályozása a vékonybélben történik

A negatív vasegyensúly (vashiány) kiváltó okai lehetnek

  • Felszívódási zavar (pl. cöliákia – gluténérzékenység vagy közismert néven lisztérzékenység – , tejcukorérzékenység – laktózérzékenység)
  • Vérvesztés
  • Terhesség
  • Szoptatás

vashiányos vérszegénység cöliákia utalhat lisztérzékenységre is

Vashiány tünetei

  • fáradékonyság
  • gyengeség
  • szédülés
  • fejfájás
  • sápadtság
  • terhelhetőség csökkenése fokozott szívdobogásérzés
  • jelentkezhetnek nyelési zavarok, torokban lévő gombóc érzete

A vaspótlás lehetőségei a táplálkozással

Egészséges felnőttek vasszükséglete 10-12 mg/nap.
Negatív vasegyensúly esetén ennél többet kell fogyasztani, hogy nagyobb legyen a vas felszívódásának esélye.

természetes vasforrások anémia, vérszegénység, gluténérzékenység

természetes vasforrások

Vasforrások:

Az állati eredetű termékeket a növényi eredetűekkel együtt, egy étkezésen belül kell fogyasztani, ez elősegítheti a vas hasznosulását.
Segíti a felszívódást:

  • A zöldség-, és főzelékfélék C-vitamin tartalma. Napi étrendünk egy étkezésen belül feltétlenül tartalmazzon C-vitamin tartalmú élelmiszereket is!

Gátolja a vasfelszívódást

  • A gabonákban lévő úgynevezett fitátok, melyek a gabonák korpájában vannak jelen, és a vassal oldhatatlan komplexet képeznek.
  • Az élelmiszerekben található foszfor, tannátok (csersav), és a koffein (pl. Kóla, sok erős tea) is árt a vas felszívódásának.
Hem vas forrásai: Nem hem vas forrásai
Az állati eredetű élelmiszerek közül kiemelkedően magas vastartalmúak:

  • húsok (marha, sertés, szárnyasok halak)
  • húskészítmények
  • halak
  • belsőségek (pl. máj)
  • állatok vére
  • tojás

Vastartalmuk 40 százalékban hem vaskötésűek.

  • zöldség, és főzelékfélék, gyümölcsök (pl. cékla, spenót, szeder, ribizli),
  • száraz-hüvelyesek,
  • gluténérzékenységben is fogyasztható gabonák (pl. köles, cirok, teff, garantáltan gluténmentes zab, stb.)

Óvakodjunk a túlzott vasbeviteltől

Tartósan magas, túlzott vasbevitel csökkenti a kalcium, a cink és a réz hasznosulását, elősegíti a baktériumok elszaporodását, növeli a fertőzés veszélyét.

Figyelem!

Amennyiben ismerősek a tünetek, feltétlenül forduljon háziorvosához további kivizsgálások céljából!
Pontos orvosi (gasztroenterológiai) diagnózis előtt TILOS a gluténmentes diéta, mert megkezdett diéta téves diagnózishoz vezethet!

Néhány élelmiszer vastartalma

Élelmiszer 100 g / mg
bárányhús 10,5
marhahús 3,5
sertéshús 1,0
csirkehús 3,0
libahús, fácánhús 5,0
sertésmáj 10,0
libamáj 7,0
marhamáj 5,5
vese 8,0
szív 7,7
kagyló 7,0
trappista sajt 0,7
túró 0,2
bab 7,0
rizs 1,0
lencse 5,0
szójaliszt 5,0
sóska 4,6
ribizli 4,5
szárított füge 4,2
dió 4,1
borsó 4,0
spenót 4,0
zöldborsó 1,0
zöldbab 0,6
karalábé 0,3
szamóca 2,9
kajszibarack 2,1
körte 1,9
vöröshagyma 1,6
retek 1,5
citrom 1,0
egres 0,9
szőlő 0,7
málna 0,6
meggy 0,5
alma, banán, cseresznye, 0,3
őszibarack, szilva 0,2
Források:
Napi szükséglet táblázat: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél 2011.01.
A képzett beteg nagy diétáskönyve Dr. Szalka - Lindwurm – Nógrádi B+V könyvkiadó 2003
Új Tápanyagtáblázat szerkesztette: Dr. Rodler Imre Medicina könyvkiadó 2005

Nógrádi Katalin dietetikus



Kapcsolódó bejegyzések:

B12 –vitamin, és folsavhiányos vérszegénység (anémia)
B12 –vitamin, és folsavhiányos vérszegénység (anémia)

A fel nem ismert így nem kezelt cöliákia számos szövődményt okozhat, Ilyen a B12 és folsav hiányos vérszegénység is. A...

Kezeletlen cöliákia és a vitaminhiány
Kezeletlen cöliákia és a vitaminhiány

A vitaminok hiánya más néven vitaminhiány is gyakran előforduló szövődménye a kezeletlen cöliákiának. Oka a kialakult felszívódási zavar, hasmenés. Jelszó:...

Miért kockázatos a kezeletlen cöliákia, gluténintolerancia? - vérszegénység
Miért kockázatos a kezeletlen cöliákia, gluténintolerancia? – vérszegénység

A kezeletlen cöliákia szövődményeként megjelenhetnek az anémiák, azaz a vérszegénység azon fajtái, mely a felszívódási zavarból alakulhatnak ki, tünetként!

Gluténérzékenység felnőttkorban más, mint a gyermekkori cöliákia?
Gluténérzékenység felnőttkorban más, mint a gyermekkori cöliákia?

Alapvetően nincs különbség a felnőttkori gluténérzékenység és a gyermekkori cöliákia között. Fontos azonban, hogy a gyermekkori cöliákia mielőbb kiderüljön, hogy...

, , , ,