Vashiányos anémia azaz vashiányos vérszegénység is lehet intő tünet!
A még nem diagnosztizált, kezeletlen gluténérzékenyeknél rendkívül változatos, fokozatosan, hónapok, évek alatt, vagy, rövid időn belül kialakuló tünetek megjelenése a jellemző, melyek több szervet is érinthetnek. Az egyik vezető tünet lehet például a vérszegénység.
Vashiányos anémia, vashiányos vérszegénység
A vérszegénység és a vashiány kapcsolatára csak az 1830-as években derült fény.
Vas főszerepe a szervezetben
- Az oxigén, széndioxid, és elektron szállítás
60 – 70 %-a aktív formában jelen van:
- Enzimekben
- Hemoglobinban
- Mioglobinban (az izomban lévő, fehérje tartalmú festékben található).
- Hemoglobin részeként oxigént szállít a szövetekhez
Táplálkozásunkkal kétféle vasat, mint mikroelemet viszünk a szervezetünkbe
Mi a különbség a kétféle vas között?
A kémiai szerkezetük eltérő.
- hem vas: az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák
Az állati eredetű élelmiszerekben lévő hem vasból kb. 15 % szívódik fel, hasznosul a szervezetben. - nem hem vas: a növényi eredetű élelmiszerek tartalmazzák
A növényi eredetű élelmiszerekben lévő nem hem vasból kb. csak 3 8 % szívódik fel, hasznosul a szervezetben.
Napi szükséglet beviteli értékei különböző életkorokban és állapotokban
Csecsemőkorban (4-12 hónap) | 6-8 mg/nap |
Kisgyermekkorban | 8-10 mg/nap |
10 év feletti fiúk és férfiak | 10-12 mg/nap |
51 évtől | 10-12 mg/nap |
Terhesség esetén a második trimeszterben | ajánlott bevitel/nap + 5 -10 mg |
Terhesség esetén a második trimeszterben | ajánlott bevitel/nap + 10 -15 mg |
Szoptató nők | 20 mg/nap |
A vashiány, és ennek következménye a vashiányos vérszegénység kialakulásának oka:
Hosszabb ideje fennálló negatív vasegyensúly, azaz ha a vasbevitel és a szervezet igénye között eltérés van. A vas anyagcsere szabályozása a vékonybélben történik
A negatív vasegyensúly (vashiány) kiváltó okai lehetnek
- Felszívódási zavar (pl. cöliákia – gluténérzékenység vagy közismert néven lisztérzékenység – , tejcukorérzékenység – laktózérzékenység)
- Vérvesztés
- Terhesség
- Szoptatás
Vashiány tünetei
- fáradékonyság
- gyengeség
- szédülés
- fejfájás
- sápadtság
- terhelhetőség csökkenése fokozott szívdobogásérzés
- jelentkezhetnek nyelési zavarok, torokban lévő gombóc érzete
A vaspótlás lehetőségei a táplálkozással
Egészséges felnőttek vasszükséglete 10-12 mg/nap.
Negatív vasegyensúly esetén ennél többet kell fogyasztani, hogy nagyobb legyen a vas felszívódásának esélye.
Vasforrások:
Az állati eredetű termékeket a növényi eredetűekkel együtt, egy étkezésen belül kell fogyasztani, ez elősegítheti a vas hasznosulását.
Segíti a felszívódást:
- A zöldség-, és főzelékfélék C-vitamin tartalma. Napi étrendünk egy étkezésen belül feltétlenül tartalmazzon C-vitamin tartalmú élelmiszereket is!
Gátolja a vasfelszívódást
- A gabonákban lévő úgynevezett fitátok, melyek a gabonák korpájában vannak jelen, és a vassal oldhatatlan komplexet képeznek.
- Az élelmiszerekben található foszfor, tannátok (csersav), és a koffein (pl. Kóla, sok erős tea) is árt a vas felszívódásának.
Hem vas forrásai: | Nem hem vas forrásai |
Az állati eredetű élelmiszerek közül kiemelkedően magas vastartalmúak:
Vastartalmuk 40 százalékban hem vaskötésűek. |
|
Óvakodjunk a túlzott vasbeviteltől
Tartósan magas, túlzott vasbevitel csökkenti a kalcium, a cink és a réz hasznosulását, elősegíti a baktériumok elszaporodását, növeli a fertőzés veszélyét.
Figyelem!
Amennyiben ismerősek a tünetek, feltétlenül forduljon háziorvosához további kivizsgálások céljából!
Pontos orvosi (gasztroenterológiai) diagnózis előtt TILOS a gluténmentes diéta, mert megkezdett diéta téves diagnózishoz vezethet!
Néhány élelmiszer vastartalma
Élelmiszer | 100 g / mg |
bárányhús | 10,5 |
marhahús | 3,5 |
sertéshús | 1,0 |
csirkehús | 3,0 |
libahús, fácánhús | 5,0 |
sertésmáj | 10,0 |
libamáj | 7,0 |
marhamáj | 5,5 |
vese | 8,0 |
szív | 7,7 |
kagyló | 7,0 |
trappista sajt | 0,7 |
túró | 0,2 |
bab | 7,0 |
rizs | 1,0 |
lencse | 5,0 |
szójaliszt | 5,0 |
sóska | 4,6 |
ribizli | 4,5 |
szárított füge | 4,2 |
dió | 4,1 |
borsó | 4,0 |
spenót | 4,0 |
zöldborsó | 1,0 |
zöldbab | 0,6 |
karalábé | 0,3 |
szamóca | 2,9 |
kajszibarack | 2,1 |
körte | 1,9 |
vöröshagyma | 1,6 |
retek | 1,5 |
citrom | 1,0 |
egres | 0,9 |
szőlő | 0,7 |
málna | 0,6 |
meggy | 0,5 |
alma, banán, cseresznye, | 0,3 |
őszibarack, szilva | 0,2 |
Források:
Napi szükséglet táblázat: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél 2011.01. A képzett beteg nagy diétáskönyve Dr. Szalka - Lindwurm – Nógrádi B+V könyvkiadó 2003 Új Tápanyagtáblázat szerkesztette: Dr. Rodler Imre Medicina könyvkiadó 2005
Nógrádi Katalin dietetikus
Kelt:2017.04.08 / Utolsó módosítás: 2021.02.20Kapcsolódó bejegyzések:
B12 –vitamin, és folsavhiányos vérszegénység (anémia)
A fel nem ismert így nem kezelt cöliákia számos szövődményt okozhat, Ilyen a B12 és folsav hiányos vérszegénység is. A...
Kezeletlen cöliákia és a vitaminhiány
A vitaminok hiánya más néven vitaminhiány is gyakran előforduló szövődménye a kezeletlen cöliákiának. Oka a kialakult felszívódási zavar, hasmenés. Jelszó:...
Miért kockázatos a kezeletlen cöliákia, gluténintolerancia? – vérszegénység
A kezeletlen cöliákia szövődményeként megjelenhetnek az anémiák, azaz a vérszegénység azon fajtái, mely a felszívódási zavarból alakulhatnak ki, tünetként!
Gluténérzékenység felnőttkorban más, mint a gyermekkori cöliákia?
Alapvetően nincs különbség a felnőttkori gluténérzékenység és a gyermekkori cöliákia között. Fontos azonban, hogy a gyermekkori cöliákia mielőbb kiderüljön, hogy...