A tesztelt probiotikumok fele gluténtartalmú volt – hír az USA-ból

Gábor Timea – biológus, okleveles táplálkozástudományi szakembert kérdeztük meg, akinek egyik szakterülete a probiotikumok illetve több gluténmentes termék fejlesztésében is részt vett, Ő fejlesztette ki a Rizsiri gluténmentes császármorzsa alapot is.

Egyetértek Green professzorral, hogy ezen eredmények után különösen óvatosnak kell lenni a probiotikumokkal, csakúgy, mint egyéb táplálékkiegészítőkkel.
Bevált és ellenőrzött, lehetőleg hazai márkákat javaslom használni.

Magyarországon a gluténmentes kifejezés használata csak akkor engedélyezett, ha a gyártó és forgalmazó regisztrálta a terméket az Országos Élelmezés- és táplálkozástudományi Intézetnél és bemutatta a laborvizsgálati eredményt, amely tanúsítja , hogy a termék az előírás alatti mennyiségben tartalmaz glutént.
Az étrend-kiegészítők ellenőrzését  az ÁNTSZ és az OÉTI végzi, de hatáskörrel rendelkezik a Fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal is. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezéséért az OGYI Országos Gyógyszerészeti Intézet felelős. Mindegyik eljárásnál csatolni kell a gyógyszer részletes tulajdonságait.

Vezető élelmezési szaktekintélyeink véleménye szerint hazánkban a szabályozási-ellenőrzési helyzet példaértékűnek mondható, de természetesen itt sem lehet kritikátlanul fogyasztani a megjelenő rengeteg termék közül.

Az FDA, az USA élelmezésügyi hatósága csak 2013-ban szigorította a gluténmentes jelölés szabályozási feltételeit a Magyarországon érvényeshez hasonlóra, amely törvényt nálunk 2009-ben hoztak meg és nálunk  2012-től kötelező az alkalmazása(41/2009/EK Bizottsági rendelet: A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételéről és jelöléséről). Az Egyesült Államokban csak  2014. augusztusa volt a végső határidő a törvény betartására.

Nem is csoda, hogy problémák vannak a termékek jelölésével az USA-ban, hiszen még sok olyan termék lehet forgalomban, amely nem felel meg az új szabályozási feltételeknek, vagyis a gyártás és a kereskedelem nem tartott lépést a tudományos ismereteink sokasodásával. Az előbbi cikk szándékosságot és gondatlanságot illetve törvénytelen jelöléseket sugall, amely kissé szenzációhajhász megközelítésnek és rémhírterjesztésnek tűnik, ugyanakkor az sem zárható ki, hogy komoly szankciók hiányában az Egyesült Államok piaca nem reagál elég gyorsan a törvényi szabályozásra.

Nem szívesen formálnék azonban olyan véleményt, hogy a gluténérzékenyek mostantól ne is fogyasszanak probiotikumokat,

hiszen betegségük miatt immunrendszerük az átlagnál komolyabb támogatást igényel, emésztőrendszerük pedig figyelmesebb gondoskodást.

A probiotikumokról számos tudományos eredmény szerint bebizonyosodott,

hogy stimulálják az immunrendszert és szabályozzák működését, egyes esetekben az allergiás reakciók javulását, sőt néhány speciális törzs esetében (pl. a mogyoróallergia) megszűnését is eredményezték. Ezen kívül

• immunstimuláns
• koleszterincsökkentő
• rákellenes
• sok egyéb

feltételezett és bizonyított pozitív hatásukról annyi tanulmány és tudományos kutatási eredmény jelent meg, amelyeket együttesen meggyőzőnek érzek, valamint személyes tapasztalataim is igen pozitívak a probiotikumok használatával kapcsolatban.

Számomra nagyon szimpatikusak azok a fejlesztések, amelyek a probiotikus törzseket fagyasztva szárított formában juttatják el a fogyasztóhoz, aki az általa vásárolt tejbe, vagy egyéb élelmiszerbe keverve fogyaszthatja el őket, így még tovább hígulhat a baktériumokkal bevihető nem kívánatos anyagok aránya. Ez nem jelentheti azonban, hogy az ilyen készítményeknek ne kellene bizonyítottan gluténmentesnek is lennie, hiszen a gluténérzékenyek nagyon alacsony dózisra is rendkívül érzékenyen reagálhatnak.

Abban is egyetértek Green professzorral, hogy további kutatásokra és sokkal szigorúbb szabályozásra van szükség a táplálékkiegészítők és hipoallergén élelmiszerek piacán, annak érdekében, hogy a szabálytalan, káros termékeket a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk szűrni a piacra kerülő termékek közül.

Ugyanakkor nem szívesen önteném ki a fürdővízzel a gyereket és tiltanám el a gluténérzékeny személyeket a probiotikumok használatától.

Amennyiben valaki a fenti cikk miatt elővigyázatos szeretne lenni, javaslom a gluténmentes probiotikus törzsekkel beoltott házi joghurtok és egyéb erjesztett készítmények fogyasztását.

Nógrádi Katalin dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) vezetőségi tagja is kifejtette véleményét:

Napjainkban a gluténérzékenység “egyetlen gyógyszere” a gluténmentes diéta.

A diagnózis felállítása után első, legfontosabb teendő a gluténmentes diétára történő átállás, a megtanulása, és szigorú betartása. A szigorú diéta mellett nem minden esetben szükséges probiotikum készítményekkel kiegészíteni az étrendet. A természetes, gluténmentes élelmiszerek, többek között pl. a gluténmentes élőflórás probiotikus joghurtok, házilag készített joghurtok, és egyéb ilyen jellegű élelmiszerek fogyasztása javasolt.

A glutén teljes kiiktatása az étrendből – hatására a vékonybélflóra regenerálódása viszonylag rövid időn belül bekövetkezhet (azonban előfordulhat, hogy több hónap), és a létfontosságú tápanyagok felszívódásának mennyisége is párhuzamosan, fokozatosan nő.

Ha a cöliákia szövődményeként laktózintolerancia is jelentkezik, indokolt lehet a probiotikumok szedése (korspecikfikus bélflóra helyreállító készítményekkel kiegészíteni az étrendet).

A probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek és készítmények az immunrendszer megfelelő működését segítik elő, az optimális bélbaktérium-összetétel és egyensúly helyreállításában játszanak szerepet, számos előnyös élettani hatásuk van.

Konkrét irodalmi adat azonban nem utal arra, hogy szövődményes betegségek nélküli gluténérzékenységben a probiotikum készítmények szedése gyorsítaná a vékonybélflóra (bélbolyhok) regenerálódását, a tünetek csökkenését, a beteg közérzetének javulását.

A probiotikumok vény nélkül kapható készítmények, a beteg eldöntheti, hogy szed-e ilyen készítményt, vagy nem, illetve beszélje meg kezelőorvosával, dietetikussal, mit javasol.

A megkérdezett, felsorolt gyártók nyilatkozata szerin termékeik az előírásoknak, rendeletnek megfelelően gyártott bevizsgált, engedélyezett készítmények.  Ez a laikus emberek számára nem teszi egyértelművé a glutén és más allergének mentességet.

A készítmények tájékoztatójában a ProGastro825 (gluténmentes) és a Protexin (Laktóz- és galakóz-érzékenyek, gluten-szenzitív enteropátiában szenvedők is szedhetik) tüntetik fel a betegek számára, hogy gluténmentes a készítmény.

Javasolni lehetne a gyártóknak az allergén összetevők mentességének feltüntetését a betegtájékoztatóban, hogy mindenki számára egyértelmű legyen.

Természetesen a cikk elolvasása után megkerestük a gyártókat is, akiktől hosszabb rövidebb, de megnyugtató válaszokat kaptunk.

Lapozzon a  következő oldalra:

Kapcsolódó bejegyzések:

Minden ötödik amerikai étrendjében szerepelnek gluténmentes ételek

A GALLUP végzett felmérést az amerikai lakosság körében a fogyasztói szokásokról. A gluténmentes ételek idén először kerültek fel a kérdőívre....

Gyógyszer a gluténérzékenységre tojássárgájából?

Nap mint nap újabb és újabb hírek jelennek meg a cöliákia elleni gyógyszer megalkotásáról, Most egy glutént blokkoló étrend-kiegészítővel próbálnak...

Mit jelent az hogy gluténmentes?

A gluténmentesség fogalma sokat változott az elmúlt 30 évben. Milyen jogszabályok szabályozzák a gluténmentesség fogalmát, jelölését.

Bélflóra és a cöliákia

A cöliákia esetén a fő probléma a bélbolyhok elsorvadása, és a tápanyagok felszívódásának romlása, ezért a gluténérzékenyeknek különösképpen figyelni kell...

Növeli a koszorúér-betegség veszélyét a gluténérzékenység

Egy ameriakai kutatás szerint a gluténérzékenyeknek nagyobb az esélyük, hogy infarktus éri őket, mint az egészséges embereknek. A kutatás eredmények...

Mit kell tudni a gluténról?

Glutén: Egy a búzában, rozsban, árpában és bizonyos esetekben zabban megtalálható fehérje, amely a gluténérzékenyeknek- cöliákiásoknak kellemetlen tüneteket okoz. A...