Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, gabonaallergia.

A glutén-intolerancia információs portálja.

Mit jelent az, hogy: Nyomokban glutént tartalmazhat… Glutén tartalmú gabonákat is feldolgozó üzemben készült…

Vírusfertőzés is kiválthatja a cöliákiát? Bővebben itt. (hírlevelünkben hibás link került, elnézést)

A gluténmentes diétában jártas, régóta diétázók nagyon jól tudják, hogy csak akkor lehetünk biztosak egy termék gluténmentességében, ha a csomagolását feltűntetett jelöléseket alaposan átolvassuk, kibogarásszuk az allergéneket (amiket egy ideje az összetevők között ki kell emelni). De sokszor találkozhatunk olyan kiegészítő információkkal amelyet nehéz értelmezni. Erről kérdeztük meg Bóza Balázs élelmiszerbiztonsági szakértőt az SGS Hungária Kft üzletágvezetőjét.

nyomokban glutént tartalmazhat

Nyomokban tartalmazhat…vagy mégse?

Bár az új Uniós szabályozás révén, a címkéken feltüntetett tájékoztatások a korábbiaknál könnyebben értelmezhető, sajnos mégis maradtak olyan jelölési elemek, amelyek komoly fejtörést okozhatnak a cöliákiában szenvedő vásárlók számára.

Aki vásárlás közben rendszeresen figyeli és elolvassa a megvásárolt élelmiszerek címkéit, az gyakran találkozhat a „nyomokban glutént tartalmazhat” felirattal.
Ezt a kifejezést látva, cöliákiásként (vagy gluténintoleranciásként, közismert néven lisztérzékenyként) ember legyen a talpán az, aki el tudja dönteni, hogy nyugodt szívvel elfogyaszthatja-e az adott terméket vagy sem.

A helyes döntés meghozatalához azonban nincs szükség másra csupán egy kis jogszabályi jártasságra és saját egészségi állapotunk tudatos ismeretére.

Az SGS a világ vezető minőségellenőrző,
ellenőrző, vizsgáló és tanúsító cége.

A következőkben ehhez a döntési folyamathoz szeretnénk egy kis segítséget nyújtani Azt szeretnénk leszögezni, hogy jelen írás kizárólag a vonatkozó jogszabályi háttér rövid áttekintésére szolgál, a végső döntést mindenkinek magának kell meghoznia egy-egy élelmiszer elfogyasztását megelőzően!

Elsőként nézzük a hatályos jogszabályi előírásokat!

Az előírások szerint a főszabály az, hogy az élelmiszerek jelölésében minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőt, adalékanyagot és technológiai segédanyagot, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél felhasználnak, és az a késztermékben még jelen van, fel kell tüntetni. Ennek következtében az allergén anyagokat minden esetben az összetevők felsorolásában kell feltüntetni, az anyag vagy termék nevének egyértelmű megjelölésével, amelyet olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

Az összetevők felsorolásának hiányában említett adatok megjelölésének a „tartalmaz” szóból és az anyag vagy termék nevéből kell állnia. Gluténérzékenység esetén a glutént, valamint a glutént tartalmazó gabonaféléket illetve az azokból készült összetevők nevét (pl. árpamaláta-készítmény) kell vastagon szedett, aláhúzott, NAGYBETŰS vagy bármilyen más megkülönböztető formában a címkén keresni. Ha ilyen jelölést találunk, akkor tehát az adott terméket gluténérzékenyek nem fogyaszthatják.

Szerencsére azonban a növekvő kereslet arra ösztönzi a gyártókat, hogy egyre több cöliákiások (gluténintoleranciások vagy régies szóhasználattal lisztérzékenyek) számára is fogyasztható élelmiszer termékeket forgalmazzanak. Ennek megfelelően szükség van az ilyen jellegű termékek csomagolásán nyújtott tájékoztatás pontos szabályozására is, amit az Európai Bizottság a 828/2014 EU rendeletben fogalmazott meg.

Fontos megjegyezni, hogy a rendelet előírásai szerint amennyiben az élelmiszer gluténmentességére vagy csökkentett gluténtartalmára vonatkozó kijelentésekkel tájékoztatják a fogyasztókat, akkor kizárólag a „gluténmentes” és a „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentések használhatók, és ezek is szigorú követelményekhez kötve.

A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható,

ha az élelmiszer a végső fogyasztónak értékesített formájában maximum 20 mg / kg glutént tartalmaz.

A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható,

ha az élelmiszer – amely egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, * zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy ilyen összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék – a végső fogyasztó számára értékesített formájában legfeljebb 100mg/kg glutént tartalmaz.

* Nem árt tudni azt sem, hogy a gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma a rendeletben előírt maximum 20 mg/kg.

Előfordulhat olyan címke is, amelyen az előzőekben említett tájékoztatások valamelyikét a következő kijelentések is kísérhetik: „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják”. Továbbá a feltüntethető még a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” kifejezés is, amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, készítették elő és/vagy dolgozták fel, hogy:

  • a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették.
  • az élelmiszer glutént tartalmazó egy vagy több összetevőjének gluténtartalmát csökkentették.

A vonatkozó hatályos jogszabályok alapján tehát, mindent összegezve

a glutén jelenlétére vagy hiányára vonatkozó tájékoztatási kötelezettség elég világos és egyszerű:

  • Amennyiben egy élelmiszer allergén anyagot tartalmaz, akkor azt egyértelműen jelölni kell,
  • ha pedig nem tartalmaz allergént, akkor semmit sem kötelező ráírni.

De mi újság akkor a „nyomokban tartalmazhat” felirattal?

Miért használják ezt a tájékoztatást mégis? A kérdésre a válasz technológiai folyamatokban és a felelősségvállalásban keresendő.

A „nyomokban glutént tartalmazhat” kijelentést általában olyan termékek csomagolásán olvashatjuk, amelyek alapvetően nem tartalmaznak glutént, de az előállítás során, a gyártás valamelyik fázisában véletlenszerűen találkozhatnak glutént tartalmazó alapanyaggal vagy kész élelmiszerrel.

Ez főleg olyan gyártósorokra jellemző, ahol az egyik műszakban például natúr tejcsokoládét gyártanak (amely eredendően gluténmentes), majd a minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelező takarítást követően a másik műszakban már kekszes tejcsokoládét (amely a keksz révén tartalmaz glutén tartalmú lisztet) készítenek. És, bár az élelmiszeripari üzemek szigorú élelmiszerbiztonsági előírások alapján működnek, sajnos néha még a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhatnak hibák, amelyek következtében egy-egy tétel olyan allergénnel érintkezhet, amellyel egyébként nem kellett volna.

Hát ezekre az esetekre fogalmazódott meg a „nyomokban tartalmazhat” kifejezés.

Végezetül tehát az előzőekből kitűnik, hogy az allergének jelölésére, így a glutén jelenlétére vagy annak hiányára vonatkozó állítások alkalmazásának feltételei jól szabályozottak és viszonylag könnyen érthetőek. Használatuk szigorú feltételekhez kötött, amelyeket a gyártók saját érdekükből, a hatóságok pedig hivatalból ellenőriznek kiemelt figyelemmel. Mindezek következtében kis körültekintéssel, és a címkék gondos átolvasásával, nagy biztonsággal válogathatunk a boltok polcairól.

Megkérdeztük weboldalunk dietetikus szakértőjét Nógrádi Katalint is, mi a véleménye a nyomokban glutént tartalmaz esetekről!

Cöliákiásoknak az élelmiszereket három kategóriába sorolhatjuk

  1. Biztosan tartalmaz glutént
  2. Tartalmazhat glutént.
  3. Biztosan nem tartalmaz glutént.

Ezen szempontok alapján kell elindulni vásárolni. Sajnos több időt vesz igénybe a vásárlás, mint azoknak, akiknek nem kell figyelni a feliratokra.

  • Nagyon fontos az odafigyelés.
  • Az élelmiszer címkéket minden esetben alaposan át kell olvasni és csak a „gluténmentes”, „gluténérzékenyek is fogyaszthatják”, „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” feliratosat szabad megvásárolni.
  • A megszokott, gyakran vásárolt gluténmentes élelmiszerek címkéjét is mindig át kell olvasni, mert vannak gyártók akik, menet közben módosítják a címkén az összetételt. Pl. ami addig gluténmentes volt, azon a felsorolás változhat: „nyomokban glutén tartalmazhat”, vagy „glutén tartalmú gabonákat is feldolgozó üzemben készült”.

Ugyan a változtatás megengedett, de a feliratot kötelező az receptúra módosulás szerint aktualizálni.

  • Cöliákiások nem vásárolhatják meg azt az élelmiszert, melyen a „nagyon alacsony gluténtartalmú” (100mg/kg) felirat látható, mert a gluténtartalom magasabb a megengedettnél (ami 20mg /kg – gluténmentesség határértéke)
  • Maximális odafigyelés ellenére is, reméljük csak néha fordul elő, hogy nagy sietségünkben olyan terméket rakunk a kosarunkba, melyen a „nyomokban glutént tartalmazhat”, vagy „glutént tartalmazó üzemben készült” kiegészítő információkkal van ellátva.
    Az ilyen feliratú élelmiszer sem javasolt a gluténmentes diétában. Legfőképpen a frissen diagnosztizáltaknak, erős tüneteik vannak, még nagyon érzékenyek a gluténra, nagymértékű a felszívódási zavar.

A régóta diétázó, negatív leletekkel rendelkező, tünetmentes coeliakiásoknak (kizárólag csak nekik), ha nem fordul elő gyakran, akkor nem kell kétségbe esni, nem kell kidobni a „nyomokban glutén tartalmazhat”, vagy „glutént tartalmazó üzemben készült” élelmiszert. Mint már szó volt róla (minőségbiztosítási rendszer által előírtan kötelező a takarítás) több, mint valószínű nem tapadt a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben glutén az élelmiszerre. Feltételezhető, hogy a gyártósoron az alapos takarítás miatt csak nagyon kis mennyiségben maradhatott (esetleg nem is maradt) glutén. A vásárlókat viszont kötelező tájékoztatni, hol készült a termék.

A régóta diétázó, tünetmentes, ép, gyógyult nyálkahártya esetén a kutatások szerint:

Az eddigi kísérletek, és a diétás felmérések azt mutatták, a napi 4 – 14 mg gliadin-bevitel még nem okozott a bélben mukózális (nyálkahártya) elváltozást

Forrás: Főbb gabona allergének immunanalitikai kimutatása

Természetesen ezzel nem szeretnénk felbátorítani senkit a nyomokban glutént tartalmazhat figyelmeztetéssel ellátott termékek alkalmi fogyasztására, hiszen a gluténmentes diéta lényege az élethosszig tartó szigorú azaz 100% gluténmentes étrend.



Kapcsolódó bejegyzések:

Gluténmentes-e ez a csoki? Ez a keksz? Derítsük ki!
Gluténmentes-e ez a csoki? Ez a keksz? Derítsük ki!

Hogy lehet megállapítani, gluténmentes-e egy előre csomagolt élelmiszer, ha nincs azon magyar nyelvű felirat? Pl. vásár fia külföldről Gyakran...

Vírusfertőzés is kiválthatja a cöliákiát?
Vírusfertőzés is kiválthatja a cöliákiát?

Egy új kutatás szerint a cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) kialakulásában egy egyszerű vírusfertőzés lehet a betegség kialakulásának a kulcsa.

Gluténmentes termékekre vonatkozó jogszabály változás 2016
Gluténmentes termékekre vonatkozó jogszabály változás 2016

A „gluténmentes” és „nagyon alacsony gluténtartalmú” jelöléssel ellátott élelmiszerek szabályozásában 2016. 07. 20-tól változás történik!

Miért ne függesszük fel a gluténmentes diétát?
Miért ne függesszük fel a gluténmentes diétát?

Cöliákiásoknak tilos a gluténtartalmú ételek fogyasztása. A gluténmentes diéta élethosszig tart és soha sem szabad azt felfüggeszteni. Óvakodni kell a...

Mik azok az E-számok? Nem csak gluténintoleranciásoknak!
Mik azok az E-számok? Nem csak gluténintoleranciásoknak!

Sokszor merül fel kérdés, hogy az E-számok közül van-e olyan amit glutén tartalmú adalékot jelöl. Lássuk!

Mit jelent az hogy gluténmentes?
Mit jelent az hogy gluténmentes?

A gluténmentesség fogalma sokat változott az elmúlt 30 évben. Milyen jogszabályok szabályozzák a gluténmentesség fogalmát, jelölését.

,